A stratégiai menedzsment nemzetközi fejlődése az utóbbi negyedszázadban – elméleti áramlatok és tudományági perspektívák = Last 25 years of the strategic management’s international evolution – Theoretical tendencies and science perspectives

Abstract

A legutóbbi 25 évet átfogó elemzés a korábban kibontakozott két stratégiaelméleti irányzat mentén követi a tudományág újabb fejlődését. Az egyik irányzat képviselői racionális-normatív folyamatnak tekintették a vállalati stratégiaalkotást. A vizsgált időszakban még hatnak a racionális-normatív megközelítés versenyelőny koncepciói (iparág-szerkezeti és erőforrás-alapú nézőpontok). Ugyanakkor előtérbe került a tulajdonosiérték-szemlélet, továbbá megerősödtek a társadalmilag felelős vállalatra vonatkozó elvárások. A másik stratégiaelméleti irányzat követői leíró-magyarázó módon közelítették meg a stratégiát: a stratégiaalkotást szervezeti folyamatként (például tanulási, megismerési, tárgyalási-alkudozási vagy passzív alkalmazkodási formálódásként) értelmezték. Ehhez a felfogáshoz új áramlatok kapcsolódtak a stratégia magatartástudományi megközelítésével, valamint a stratégiai entrepreneurship elgondolásával. Egyidejűleg felértékelődött az intézmények szerepe a stratégiai teljesítmény megítélésében, továbbá megjelent a stratégiai menedzsment praxeológiai magyarázata. A fejlődéstörténeti áttekintés végül választ keres az időszerű kérdésre: túlhaladott-e a tudományterület a 2008-2009. évi világválság stratégiaalkotási tanulságainak tükrében? ----- The historical analysis of the starategic management embraces the last 25 years of science evolution, following along two principal tendencies (prescriptive-rational and descriptive-interpretative) of strategy formulation concept. In this period the industry structure-based view and resource-based view of prescriptive-rational tendency still influence the stategic management theory. At the same time such approaches like shareholder value, steakholder value and corporate social responsibility forged ahead step by step. The descriptive-interpretative tendency considers strategy formulation as a cognitive, learning, negotiating-bargaining or passive adapting process. New streams of the descriptive-interpretative tendency emerged from the turn of the millenium: for example behavioral strategy, institution-based view, strategic entrepreneurship, strategy-as-practice. Concluding the historical survey, this study looks for an answer concerning the question of the future of the strategic management discipline.