Az Európai alkotmány egyes vitatott kérdéseinek rendezése magyar szempontból

Abstract

Az Európai Konvent által 2002-2003-ban kidolgozott és az Európai Unió Kormányközi Konferenciája által 2004-ben elfogadott Alkotmányos Szerződés (Treaty establishing a Constitution for Europe) kritikus pontjai már a tervezet Preambulumának, az utólag beemelt Alapvető jogok chartájának (Charter of Fundamental Rights of the Union), valamint az integráció egész jövőjét meghatározó „megerősített együttműködés” (enhanced co-operation) kérdésének vitája és értelmezése kapcsán élesen fölvetődtek. A zsidó-keresztény erkölcsi értékrendre történő hivatkozásra a hivatalos magyar álláspont a „passzív semlegesség” beletörődésével reagált, míg a kisebbségi jogok védelme ügyében aktív kezdeményező és végül méltányolható sikert arató tárgyalási politikát képviselt. A megerősített együttműködés kodifikált lehetőségében rejlő „többsebességű” integráció alternatívája mind Magyarország, mind az Európai Unió egésze szempontjából a regionális együttműködés szubregionális szerkezetű, differenciálódó mintáit ígéri.