A vagina tekintete: Kati monológja

Abstract

Egész életemben szélsőséges reakciókat váltottam ki magam körül: ha valahol megjelentem, akkor vagy borzasztóan gyűlöltek, mégpedig azért, mert olyan nő vagyok, aki néz, lát, s olyat képes megmutatni, amit senki más nem tud. Ebből pedig igen gyakran nagy feszültségek származtak. Vagy pedig az történt, hogy borzasztóan szerettek, és akkor egészen zseniális dolgokat tudtam létrehozni. Nem csupán a fényképeim révén, hanem az életemben, a kapcsolataimban is. Az én életemben ugyanis a képi és az érzéki látásmód nagyon szorosan összekapcsolódik: számomra az a legfontosabb, hogy mit vesz fel a retina, mivel abból vagy kép lesz, vagy erotika, vagy mind a kettő. Nem hiszem, hogy sok ember van, aki ennyit szenvedett volna életében e két dolog miatt. (...)