Nem-szokványos gazdaságpolitikai intézkedések figyelembevétele a nemzetgazdasági modellezésben = Incorporating Non-Conventional Economic Policy Measures into Macroeconomic Modeling

A cikk a hasonló című Révész (2019a) műhelytanulmány újabb adatok és szakértői visszajelzések alapján átdolgozott változata.

Abstract

A nagy pénzügyi válság és a koronavírus-válság kezdete óta sok kormány és az EU maga is számos nem szokványos gazdaságpolitikai intézkedés alkalmazására kényszerült. A cikk először megkísérli tisztázni ezen „nem-szokványos” illetve „unortodox” gazdaságpolitikák mibenlétét, majd azt vizsgálja, hogy az ilyen gazdaságpolitikák hogyan tükröződnek az állami kiadások és bevételek sajátos szerkezetében. Az adónemek nagy száma, valamint a sok ágazatspecifikus adó, adókedvezmény, támogatás már önmagában is utalhat a gazdaságpolitika nem-szokványos jellegére. Az ilyen politikák modellezése kihívást jelentő feladat, részben azért, mert ezek a politikák sok rejtett adót és támogatást alkalmaznak a kereszttámogatásoktól és más, az árakat torzító intézkedésektől - például monopóliumok létrehozásától – kezdve egészen a szabályozókedvezményekig és adósságleírásokig. A magyar esetben az élsportra, az egyházakra, a kormány üzeneteit közvetítő médiára, a határon túli magyarokra, valamint a kormányhoz közeli vállalkozók és külföldi befektetők tulajdonában lévő nagyvállalatok beruházásainak támogatására fordított kiadások magas aránya is tanúskodik az unortodox gazdaságpolitika erős újraelosztó és társadalomátalakító szándékáról. A magyar gazdaságpolitika számos intézkedésének felsorolása és csoportosítása, valamint azok speciális, néha egyedi mechanizmusainak megvilágítása után a cikk felvázolja, hogyan lehet ezeket a mechanizmusokat ábrázolni egy számszerűsíthető általános egyensúlyi modellben. = Since the beginning of the great financial crisis and the coronavirus crisis many governments and the EU itself felt compelled to apply a number of non-conventional economic policy measures. After trying to clarify the meaning of these ’unorthodox’ policy measures the paper tries to spot such policies by investigating the structure of the government expenditures and revenues. The unusually high number of taxes and the many sector specific taxes, tax expenditures and subsidies may characterise such economic policies. To model such policies is a challenging task, partly because such policies tend to apply many hidden taxes and subsidies starting from cross-subsidization and other price distorting measures like creating monopolies to regulation exemptions and debt write offs. In the Hungarian case the high share of expenditures on professional sports, religious organisations, government supporting media, ethnic Hungarians living in the neighbouring countries and on the investments of big companies owned by foreigners or entrepreneurs close to the government illustrate the strong income distributional and social engineering character of the unorthodox economic policies. After listing and grouping the many measures of the Hungarian economic policy and highlighting their special, sometimes unique mechanisms, the paper outlines how one can formulate such mechanisms in a computable general equilibrium model.