Egy speciális városi gazdaságfejlesztési modell: A gazdaságfejlesztés és a vállalkozások Tatabányán = A Special Model of Urban Economic Development: Economic Development and Enterprises in Tatabánya

Abstract

Tatabánya a rendszerváltást követően rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került, mivel a gazdaság alapját jelentő szénbánya a ’90-es évek első felében bezárt. Ezt követően az önkormányzat arra törekedett, hogy talpra állítsa a város gazdaságát, úgy alakítva a gazdasági szerkezetet, hogy ne egyetlen ágazattól függjön a város. Ennek érdekében hozta létre a Gazdaságfejlesztő Szervezetet, amely nonprofit szervezetként irányítja a város gazdaságfejlesztését. A város mára munkaerőhiánnyal küzd, számos cég települt az ipari parkba. A kutatás azt kívánja feltárni, hogy a gazdasági szereplők milyen viszonyban állnak egymással, fölfedezhetőek-e a hálózatosodás jelei. Ennek feltérképezése érdekében készült interjú a Gazdaságfejlesztő Szervezet több vezetőjével, érdekszervezeti vezetőkkel. Emellett kérdőíves kutatásban vizsgáltuk a helyi vállalkozások problémáit, észrevételeit, egymáshoz és az önkormányzathoz való kapcsolatát. A kérdőívezés adatainak feldolgozását követően, azok főbb konklúziói alapján a helyi vállalkozások részvételével workshopot tartottunk. Valamennyi esetben ugyanabba az irányba mutatnak a tapasztalatok. A GFSZ igyekszik bevonni az érintetteket a döntésekbe, a tájékoztatásba, figyelembe venni az érdekeiket (pl. buszmenetrend, munkásszállás). Ugyanakkor a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások kevés információval rendelkeznek, ami részben az önkormányzat hibája, részben azonban saját tájékozatlanságuké. A problémák jelentős részén (munkaerőhiány, szakképzettség) az önkormányzat vagy egyáltalán nem tud segíteni, vagy csak korlátozott mértékben és hosszú távon. = Tatabánya was in an extremely difficult economic situation right after the regime change, as the coal mine which was the basis of the local economy was closed in the first half of the 90s. Following this local shock, the local council aimed at recovering the economy of the city by restructuring it to avoid its dependency on one sector. To carry out these changes, the council established the Economic Development Agency (GFSZ) which controls the economic development of the city as a non-profit organisation. By today, the city faces the lack of labour force, and several companies have settled in the industrial zone. The research aims at examining the relations of the economic actors to each other. To map these relationships, interviews were taken with some leaders of GFSZ and interest organisations. Moreover, the problems of the local enterprises were researched by online questionnaire. Following the data processing, a workshop based on the main conclusions of the results was organised for the enterprises and companies. The experiences point in the same direction. GFSZ tries to involve the stakeholders into the decisions and informing process, to take their interests into consideration (e.g., bus schedule, workers’ hostel). However, the small enterprises have only little information, which is only partly the failure of the local council, partly it is because of the ignorance of the enterprises. The bulk of the problems (lack of labour force, qualification) cannot be solved by the local council, a small part of them can be solved but only in the long run.