A patriarchátus elbeszélhetetlensége : A távolság szerepe a prostitúciós iparban használt és a prostitúciós iparból kiszállt nők traumanarratíváiban

Abstract

Tanulmányomban a prostitúciós iparban használt és a prostitúciós iparból kiszállt nők erőszakról és traumáról szóló elbeszéléseit vizsgálom, az élményekhez való időbeli, térbeli és érzelmi közelség és távolság kontextusában. A két csoport elbeszélései a prostitúciós iparban szerzett tapasztalatokról, az iparban ellenük elkövetett erőszakról, traumáról és a prostitúciós ipar természetéről szignifikánsan különböznek. A narratívákban fellelhető különbségeket párhuzamba állítom a trauma természetével és az időbeli, térbeli és érzelmi távolsággal a nők elleni erőszak jelenségétől elválaszthatatlan prostitúciós ipartól. Az interjúalanyaim narratíváiban felelhető különbségeken keresztül vizsgálom azt, hogyan válik legitimmé társadalmi szinten, hogy a nők általában, de a gazdaságilag kiszolgáltatott nők még nagyobb eséllyel, szisztematikusan és következmények nélkül ki legyenek téve a patriarchális erőszaknak a tőkés világrendszerbe ágyazódó prostitúciós iparban. További célom az, hogy a feminista empirizmus mentén a tanulmányban láthatóvá tegyem a nők láthatatlan élményeit az erőszakról és az erőszak által okozott traumákról.