A 2019-es közel-keleti tüntetéshullám margójára: „arab tavasz 2.0”? = To the Margin of the 2019 Middle East Protest Wave: Arab Spring 2.0?

Abstract

A tágabb közel-keleti térségben 2018 végén egy újabb tüntetéssorozat vette kezdetét, amelyet a média előszeretettel az „arab tavasz” második hullámaként emleget. A tüntetések négy államban – Algériában, Irakban, Libanonban és Szudánban – a vezetőknek a hatalomból való elmozdításához, majd egyfajta politikai átmenethez vezettek. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a komparatív politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok diszciplínája segítségével dekonstruálja a 2019-es közel-keleti tüntetéseket. Vajon a négy államban történt események ugyanannak a régióbeli átalakulásnak az egyik epizódjaként, vagy egy teljesen új folyamat kezdeteként értelmezhetőek? Beszélhetünk-e velük kapcsolatban rezsimváltásról, és milyen forgatókönyvei lehetnek az átmenetnek? Mennyiben érinti a régió stabilitását az új tüntetéshullám? Az „arab tavasz” 10. évfordulójához közeledve hogyan összegezhetjük a 2010/2011- et követő átalakulás mérlegét? A tanulmány azt vizsgálja, hogy a négy államban a rezsim intézményi felépítése, a fegyveres erők politikai befolyásának a mértéke, a belső etnikai-szektariánus törésvonalak, illetve a hatalmon lévő elit és az ellenzék közötti erőegyensúly, valamint a külső hatások hogyan befolyásolják a politikai átmenetet. = In 2018 and 2019, the Middle East has witnessed a new wave of protests that has been called by the media as the second wave of the Arab Spring. The protesters achieved the removal of the leaders from the political power in four countries: Algeria, Iraq, Lebanon and Sudan. In these countries a political transition has started. The aim of this study is to deconstruct the 2019 protests building on the theoretical foundations of the International Relations discipline as well as the Comparative Political Science theory. One of the key questions of this research is whether the protests in the four countries constitute only a new episode of the previous transformation process or do they form a significantly new chapter in the regional political developments. What scenarios of the transition can be identified? And in general: on the 10th anniversary of the Arab Spring how can the balance of the post-2011 transformation be drawn? The aim of the study is to explore the institutionalisation of the political regimes in the four countries as well as to analyse the role of the armed forces, the internal ethno-religious fault lines, the balance between the ruling elite and the opposition, and the influence of foreign stakeholders in the political transition.