Az „arab tavasz” újraértékelése közegészségügyi nézőpontból = Re-evaluating the Arab Spring from a Public Health Perspective

Abstract

Az „arab tavaszként” aposztrofált eseménysorozat közegészségügyi vonatkozásai eddig kevés figyelmet kaptak a társadalomtudományi szakirodalomban, pedig mind a folyamat előzményeit, mind a következményeit tekintve fontos megállapításokkal szolgálhat ez a megközelítés. Az emberi egészséget meghatározó változók között nem csupán „semleges” környezeti és biológiai tényezők kapnak szerepet; a kulturális normák, a társadalmi intézmények, a jövedelmi szint vagy éppen a politikai döntések is hatással vannak az emberek széles tömegeinek a jóllétére — méghozzá különféle demográfiai ismérvek függvényében szelektív módon és mértékben. Az „arab tavasz” a közegészségre legelőször is egy sor fegyveres konfliktuson keresztül gyakorolt jelentős hatást 2011-et követően, összetettebb mechanizmusok révén azonban hosszabb távon is alakította azt – így például a 2013 utáni egyiptomi egészségügyi reformok esetében, mint látható lesz. Mindeközben az „arab tavasz” eseményei maguk is részben az egészséggel összefüggő folyamatokból vezethetők le. A tanulmány ezt az oksági összefüggésrendszert kívánja feltárni, elsősorban a 2011-től 2019-ig terjedő, vagyis a világméretű koronavírus-járványt megelőző időszakra fordítva a figyelmet. = Public health-related aspects of the so-called “Arab Spring” have thus far received scant attention in the social sciences literature, even though such an approach can yield important insights regarding the causes as well as the consequences of the momentous events of 2011. Among the determinants of health, we find not only “neutral” environmental and biological variables but also the manmade effects of cultural norms, social institutions, income levels and political decisions, with implications for the health of populations. Often, these implications operate selectively – with varying effect and to a varying extent – on different segments of society, exerting this effect in interaction with demographic and other variables. The Arab Spring impacted on public health through the ensuing armed conflicts, first of all, as well as through more complex mechanisms over the longer run, as will be shown here, for instance, with a view to Egypt’s post-2013 health reforms. In the meantime, the Arab Spring itself can be explained partly with reference to health-related processes. The present study sets out to study the related web of causal relationships focusing primarily on the period from 2011 to 2019, that is, the period preceding the worldwide coronavirus pandemic that began in late 2019.