Irán és az ázsiai nagyhatalmak: konnektivitás és aszimmetrikus egymásrautaltság = Iran and the Asian Superpowers: Connectivity and Asymmetric Interdependence

Abstract

Irán földrajzilag Nyugat-Ázsiában található, olyan ázsiai alrégiók metszéspontjában, mint a Közel-Kelet, a Kaukázus és Közép-Ázsia, de a keleti határával Délkelet-Ázsiához is csatlakozik. Miközben a „Nyugat-Ázsia” terminus – különösen ázsiai körökben – egyre inkább teret nyer, maga a térség az utóbbi évtizedek ázsiai diskurzusából többnyire kimarad, és nem csak civilizációs szempontok miatt. Az ázsiai kontinens nagyhatalmai – északon Oroszország, keleten Kína, délen India – mind biztonságpolitikai, mind civilizációs szempontból meghatározói (Samuel P. Huntington kifejezésével: magállamai) a saját alrégiójuknak. Nyugat-Ázsiának (azaz a Közel-Kelet Masrek térségének, illetve a Perzsa-öböl menti országoknak – a továbbiakban: öbölországok) azonban nincs egyetlen vezető hatalma, sőt történelmi-vallási-katonai okokból több állam (Irán, Törökország, Szaúd-Arábia) is igényt formál(hat) a regionális hatalmi státusza elismerésére.1 Emellett e sokdimenziós, törékeny egyensúllyal rendelkező térségnek a rendjét külső szereplők is alakítják, ami gyakran azt a képzetet kelti, hogy maguk is alanyi jogon részesei e regionális rendnek. Irán az Ázsiáról alkotott képében Oroszország, Kína és India mellett magát tételezi a kontinens negyedik pólusának, még akkor is, ha az Amerikai Egyesült Államokkal kiéleződött konfliktusa és a Teheránnal szemben kiépült szankciós rezsim a többi országgal ápolt kapcsolatait, s így a regionális hatalmi státusza elismerését nagyban korlátozza.2 Ugyanakkor a földrajzi fekvése és a geostratégiai tulajdonságai az ázsiai nagyhatalmak számára megkerülhetetlenné teszik: a konnektivitás és az (aszimmetrikus) egymásrautaltság mindhárom ország iráni kapcsolataiban meghatározó. A jelen tanulmány Iránnak az Oroszországhoz, Kínához és Indiához fűződő kapcsolatait vizsgálja, részben bilaterális, részben regionális (ázsiai) viszonylatban, elsősorban olyan, a világpolitikai napirendet is érintő „közös ügyek” kapcsán, mint a konnektivitás, a fegyverkereskedelem, az energiahordozók és az iráni nukleáris program. = Iran perceives itself as the fourth pole of Asia besides Russia, China and India – even if its regional power status is limited due to its conflict with the United States of America. Its geographical location and geostrategic assets, however, make Iran an unavoidable partner for the Asian great powers: connectivity and (asymmetric) interdependence are determinant elements of all three in their relations to Iran. The present study aims at analysing Iran’s relations to Russia, China and India – partly on a bilateral, partly on a regional (Asian) level – mainly along such “common issues” on the agenda of the international community as connectivity, arms trade, energy resources and the Iranian nuclear deal.