Neokolonizációs törekvések az EU–afrikai kapcsolatokban? = Neocolonisation Effort in EU–Africa Relations?

Abstract

E tanulmány arra keresi a választ, hogy van-e valós alapja a manapság a sajtóban és a szakirodalomban is sokat tárgyalt „Afrika újragyarmatosítása” narratívának az Európai Unió és Afrika gazdasági kapcsolatai tekintetében. A neokolonizáció elmélete értelmében annak következményeként aszimmetrikus gazdasági relációk, gazdasági alávetettség jön létre. Amenynyiben ez az aszimmetria fennáll a két térség kereskedelmi kapcsolataiban – mint a függőségi viszonyokat jól tükröző, hagyományos vizsgálati eszközben –, akkor már van létjogosultsága a neokolonizáció tényleges megvalósulásának a további vizsgálatára. A jelen tanulmány szerzője úgy találta, hogy Afrika gazdasági alávetettsége nem ért véget a dekolonizációval. A gyarmatosítással létrehozott szerepköre a politikai függetlenedése után sem változott, így az EU-val is egyfajta újragyarmatosításra jellemző aszimmetrikus gazdasági kapcsolatok állnak fenn, aminek a végeredménye Afrika gazdasági alávetettsége, ennek következtében a gazdasági és társadalmi fejlődésének a korlátozott volta. = This study seeks to answer the question whether there is a rational basis for the narrative of “Recolonisation of Africa” – a recently much-discussed topic in the press and literature – regarding the EU–African economic relations. According to the theory of neocolonisation, it results in asymmetric economic ties and economic subordination. If asymmetry can be detected in trade relations, which is used as a traditional investigative tool that reflects dependency well, then there is solid ground for further investigation of the actual existence of neo-colonialism within these relations. The author of the present study found that Africa’s economic subordination did not end with decolonisation. Its role created by colonisation has not changed since its political independence, so there are asymmetric economic relations with the EU that can be the symptoms of neo-colonisation. Such economic subordination hampers major economic and thus social development in terms of the improvement of people’s life standards.