A magyar fedezetlen bankközi piac vizsgálata a koronavírusjárvány előtt és után

Abstract

Ebben a cikkben a magyar fedezetlen bankközi forintpiac szerkezetének és hálózatának időbeli alakulását vizsgálom a koronavírus megjelenése előtti 2019. évben és a koronavírus megjelenését követő 2020. évben. Bemutatom a piac olyan általános jellemzőit, mint a forgalom és a kamatláb, továbbá az alapvető hálózati és szerkezeti jellemzőket. Megállapítható, hogy a koronavírus-járványt követően a fedezetlen bankközi forgalom közel harminc százalékkal emelkedett, ami részben összefüggésbe hozható a jegybank likviditást bővítő intézkedéseivel. A napi forgalommal súlyozott kamatban márciusban megugrás volt tapasztalható, illetve a 2020-as év hátralévő részében magasabb szint és volatilitás jellemezte, öszszevetve a 2019. évivel. A Lehmann csődjét követő időszakhoz képest a fedezetlen bankközi piac sokkellenálló képessége lényegesen kedvezőbb volt 2020-ban. A hitelt felvevők oldalán jelen események hatására is tapasztalható volt némi koncentrációemelkedés, de messze nem olyan mértékű, mint a korábbi válság idején. A piac polarizáltsága azonban erősödött, amit több likviditást kihelyező és kevés jelentős méretű likviditást felvevő szereplő jellemzett. Ez az erős polarizáltság a megemelkedett likviditás ellenére összefügghetett a kamatok 2020-as magasabb szintjével és volatilitásával.