Magas, Antal István (2022) A GDP-előrejelzés különös nehézségei a járványhelyzetben (2020–2021) : Van-e keynesiánusi újhullám? Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly - Journal of Public Finance, 67 (1). pp. 68-81. DOI https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_1_4
|
PDF
- Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
782kB |
Official URL: https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_1_4
Abstract
A cikk tisztázni kívánja, hogy miért volt különösen nehéz a Covid–19-járvánnyal összefüggő outputvesztés mélységét és a visszaesés hosszát előre jelezni 2020–2021-ben. A kettős sokkhatás alapvetően változtatta meg az aggregált keresleti és a kínálati oldal legfőbb szereplőinek magatartását, és a „járványreakció” nehezen volt előre látható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020. áprilisi GDP-becslései komoly korrekciókra szorultak. A világgazdaság a II. világháború utáni időszak legmélyebb visszaeséséből csak a kiterjedt fiskális élénkítések sorozatával tudott visszakapaszkodni a Covid–19 előtti szintjére. Ám a tartósnak ígérkező fiskális programok nyomán beszélhetünk-e az állami szerepvállalás keynesi ihletésű, újhullámáról? Az „ultralaza” fiskális és monetáris politikák veszélyei bizony már látszanak, például az inflációs környezetben.
Item Type: | Article |
---|---|
Uncontrolled Keywords: | GDP-becslés, kettős sokkhatás, keynesiánusi újhullám, az állam gazdasági szerepvállalása, költési multiplikátorhatás |
Subjects: | Economic development Finance |
DOI: | https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_1_4 |
ID Code: | 7453 |
Deposited By: | MTMT SWORD |
Deposited On: | 21 Jun 2022 10:00 |
Last Modified: | 21 Jun 2022 10:00 |
Repository Staff Only: item control page