A határok változó szerepe: a lengyel területi változások és ezek etnikai hatásai napjainkig

Abstract

Dolgozatomban a Lengyelországon kívül rekedt lengyel kisebbségek asszimilációjának kérdését tárgyalom. Az asszimiláció az a jelenség, amikor egy etnikum beolvad egy másik etnikumba, miközben saját értékeit, hagyományait, kultúráját, illetve nyelvi dialektusát elveszíti. A lengyel kisebbségek asszimilációja egyes területeseken sikeresen végbe ment, míg más helyszíneken csak minimálisan valósult meg. Ez alapján felvetődik a kérdés, milyen érdekek, illetve szabályozások befolyásolhatták ennek a folyamatnak a sikerességét. A lengyel kisebbség mellett, a határon túl ragadt magyarság is hasonló kihívásoknak van kitéve a Kárpát-Medencében. A dolgozat eredményeképpen mélyebben megérthetjük az asszimilációs politikák hatását, és a lengyelek példáján át láthatjuk, hogy milyen eszközök vagy szabályozási környezet szükséges a teljes asszimilációhoz, mely tanulságként szolgálhat akár a szórványban élő magyarság számára is. Lengyelország a 18. század végén többszöri felosztás eredményeképpen teljes mértékben megszűnt, így több állam területén éltek szétszórva a lengyel anyanyelvűek. Az első világháborút követően visszakapták államiságukat, és sikeresen kiharcolták a kvázi etnikai határok elismerését. Azonban a második világháború elején ismét hidegvérű felosztás áldozatai lettek, és még a londoni emigráns kormány ellenére sem tudták teljesmértékben érvényesíteni érdekeiket a háború lezárásakor. Gyakorlatilag száz kilométerrel nyugatra helyezték át Lengyelország határait a németek rovására, azonban egyúttal ez azt is eredményezte, hogy a mai Litvánia, Belorusz és Ukrajna területein jelentős mértékű lengyel etnikum rekedt az egykori Szovjetunió területén. A dolgozat arra próbál rávilágítani, hogy az egyes területeken, hogyan változott a lengyel anyanyelvűek száma a második világháborút követően, ugyanis minden térségben különböző szabályozás szerint kellett élniük mindennapjaikat. Ezen eredmények alapján hosszútávú következtetések vonhatók le a kisebbségi nyelvhasználat szabályozását illetően, és ezzel párhuzamosan megállapítható az egyes asszimilációs politikák sikeressége is.