Elefánt az emberi erőforrások eloszlásának porcelánboltjában = Elephants in the distribution of human resources

Abstract

A fejlődési, fejlettségi egyenlőtlenségek bemutatásának egyik eszköze az ún. elefánt-görbe, illetve a Nessie-görbe, amely azt szemlélteti, hogy a vizsgált régiók legfelső percentiliseinek fejlődése magasan megelőzi a többiét. A tanulmányban a hazai iskolázottság, illetve az emberi erőforrások egyenlőtlenségeit vizsgáljuk, némi nemzetközi kitekintéssel Először egy rövid nemzetközi kitekintés keretében 95 UNESCO tagország humán tőkéjének a HDI percentisek szerinti eloszlását elemzi az írás, ami egyértelműen egy Nessie-görbét mutat, azaz a legmagasabb HDI percentilisbe tartozó országok emberi tőkéje kiugróan magasabb, mint a többi percentisbe tartozóé. Ezt követően a tanulmány a hazai iskolázottság egyenlőtlenségeit vizsgálja. Bemutatja, hogy a diplomások száma (percentilisenként kumulált összege) és a járások fejlettségi mutató szerinti percentilisei között jól felismerhető a Nessiegörbe ugyanúgy, mint a járások fejlettségi mutató szerinti percentilisei és azok emberi tőkéjének percentilisek szerinti kumulált összege között. Ezután az írás az iskolázottság 2011 és 2016 közötti változását elemzi megyei összehasonlításban, s azt, hogy a megyék iskolázottságának változása az egy főre jutó GDP függvényében ugyancsak a fentiekhez hasonló egyenlőtlenségre utaló eloszlást mutat. Végül a munka elemzi a felsőoktatásba felvett fiatalok területi (2015-ös kistérségi illetve 2018-as járási) eloszlását. Bemutatja, hogy a kistérségekből 2015-ben, illetve a járásokból 2018-ban nappali alapképzésre felvettek száma (percentilisek kumulált összege) és a kistérségi, illetve járási fejlettségi mutató szerinti percentilisek között elefánt-görbe szerinti eloszlás ismerhető fel, ami az egyenlőtlenségekre utal. Összegzésként az írás megállapítja, hogy az adatok tanúsága szerint igen jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a hazai iskolázottsági - és az abból számítható emberi tőke - adatok tekintetében, amely egyenlőtlenség azt mutatja, hogy a fejlettebb kis régiók és megyék jelentős előnnyel bírnak a fejletlenekhez képest. Ez elsősorban a főváros és néhány további fejlett régió kiugró előnyét jelenti. Az elemzésből az is látszik, hogy ez az előny a vizsgálható közelmúlti időszakban növekedett, ami arra utal, hogy az elmúlt 2010-es években a vidékpolitikának nem sikerült az iskolázottsági és emberi erőforrásbeli egyenlőtlenségeken enyhíteni. = The so-called elephant curve and the Nessie curve are two tools used to illustrate development and development disparities, which show that the development of the top percentile of the regions under study is highly ahead of the rest. The study examines inequalities in domestic educational attainment and human resources, with some international perspective. First, in a brief international perspective, the paper analyses the distribution of human capital by HDI percentiles of 95 UNESCO member countries, which clearly shows a Nessie curve, i.e. the countries in the highest HDI percentile have a higher human capital than the other percentiles. The paper then looks at inequalities in domestic educational attainment. It shows that the Nessie curve between the number of graduates (cumulative sum by percentile) and the percentiles of districts by HDI is well discernible, as is the Nessie curve between the percentiles of districts by HDI and the cumulative sum of their human capital by percentile. Finally, the work analyses the district distribution of young people admitted to higher education in 2015 and 2018. It shows that an elephant curve distribution can be detected between the number of people admitted to full-time basic education in 2015 and 2018 (cumulative sum of percentiles) and the percentiles of the districts according to the district development index, indicating inequalities. In summary, the paper concludes that the data show very significant inequalities in national schooling - and the human capital that can be calculated from it - which indicate that the more developed small regions and counties have a significant advantage over the less developed ones. The analysis also shows that this advantage has increased in the recent period under review, suggesting that rural policy has failed to address the disparities in educational attainment and human capital in the last 2010s.