A matyóföldi turizmus száz évvel ezelőtt és napjainkban

Abstract

A matyó népművészetre fókuszáló vizsgálat helyszíne a Matyóföld két települése, Mezőkövesd és Tard volt, ahol 2021 szeptemberében a települések illetékes szakembereivel készültek félig strukturált interjúk a turizmus témakörében. Az előzetes szakirodalmi kutatás során feltárásra került, hogy száz évvel ezelőtt minek köszönhette népszerűségét a Matyóföld. Így az interjúkérdések arra keresték a választ, hogy napjainkban a matyó népművészet mennyiben járul hozzá a vendégforgalom alakulásához és a térség marketingtevékenységéhez, illetve hogy mindez támogatja-e az UNESCO szellemi kulturális örökséggé és egyben hungarikummá nyilvánított matyó népművészet értékőrző tevékenységét, valamint annak bemutatását és népszerűsítését. A matyó népművészet felfedezését a matyó lakodalmas budapesti bemutatásától számítják, mivel ez tette országosan is ismertté Mezőkövesd gazdag hímző és viseletkultúráját. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az elődeik száz évvel ezelőtt tették, a Matyóföldön működő szakmai és civil szervezetek ma is törekednek arra, hogy megőrizzék és továbbadják a matyó népművészetet. Ugyanakkor a teljes vendégszám folyamatos növekedése ellenére az elmúlt 15 évben nem történt növekedés a múzeumi látogatószámokban. Ez alapján megállapítható, hogy az UNESCO szellemikulturális örökség listájára való felkerülés nem növelte a térségbe irányuló turizmust.