The impact of overtourism on residential well-being – The case of Budapest (Hungary) District VII = Az overtourism lakhatási jóllétre gyakorolt hatása Budapest VII. kerületében

Abstract

Az overtourism mind a turizmusnak színteret adó desztinációk vonzerejére, mind a helyi lakosság életére számos negatív hatást gyakorol. A COVID-19 járvány kitörése és globális elterjedése fémjelezte időszakban időről időre megjelenő, szinte a semmihez konvergáló turizmus időszaka alkalmas arra, hogy a (nemkívánatos mértékű) turizmusból fakadó lakossági észleléseket vizsgáljuk. Jelen tanulmány kutatási kérdése arra irányul, hogy milyen hatással van az overtourism a helyi lakóközösségek lakhatási jóllétére. Az elméleti pozícionálásból adódó kérdés megválaszolása azért lényeges, mert a hatások ismeretének fényében új viselkedésminták válhatnak mindennapossá. A kutatási kérdés megválaszoláshoz a szentimentelemzés alkalmazására esett a választás, mely jó eszköznek bizonyult az overtourism helyi lakosok által érzékelt hatásainak nem-konvencionális módon történő feltárásához. A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) módszertanán alapuló szentimentelemzés révén az emberi tapasztalás három kulcsfontosságú aspektusa – neurológia, nyelv, programozás – került a vizsgálat középpontjába.A 13 145 hozzászólás feldolgozásán alapuló eredmények megmutatják, hogy a vizsgált kulcsszavak esetében az érzékszervi észlelést lehetővé tévő reprezentációs rendszerek – úgymint látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás – közül melyik bír meghatározóbb jelentőséggel. Minden kulcsszó esetében – az éves megoszlástól függetlenül – a látással kapcsolatos modalitásokat jelentő vizuális reprezentációs rendszer rendelkezik jelentős fölénnyel, melyet a szagláshoz kötődő modalitásokat képviselő olfaktórikus reprezentációs rendszer követ. A halláshoz kapcsolódó akusztikus, az érzékelést megtestesítő kinesztetikus és az ízlelésre vonatkozó gusztatórikus reprezentációs rendszerek használata a vizsgált bejegyzések tekintetében kisebb és közel azonos arányban jelenik meg. Az overtourism és a lakhatási jóllét összefüggéseinek ismeretében a helyieknek otthont biztosító település önkormányzata és civil szervezetei a lakhatási jóllét tényezőit hatékonyan formálhatják, de emellett a turizmus környezeti hatásainak kiszolgáltatott helyi lakosság is fontos szerepet tölthet be saját lakhatási jólléte alakításában. = Az overtourism mind a turizmusnak színteret adó desztinációk vonzerejére, mind a helyi lakosság életéreszámos negatív hatást gyakorol. A COVID-19 járvány kitöréseés globális el‐ terjedése fémjelezte időszakban időről időre megjelenő, szinte a semmihez konvergáló turizmus időszaka alkalmas arra, hogy a (nemkívánatos mértékű) turizmusból fakadó lakossági észleléseket vizsgáljuk. Jelen tanulmány kutatási kérdése arra irányul, hogy milyen hatással van az overtourism a helyi lakóközösségek lakhatási jóllétére. Az elméleti pozícionálásból adódó kérdés megválaszolása azért lényeges, mert a hatások ismeretének fényében új viselkedésminták válhat‐ nak mindennapossá. A kutatási kérdés megválaszoláshoz a szentimentelemzés alkalmazására esett a választás, mely jó eszköznek bizonyult az overtourism helyi lakosok által érzékelt hatásainak nem-konvencionális módon történő feltárásához. A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) mód‐ szertanán alapuló szentimentelemzés révén azemberi tapasztalás három kulcsfontosságú aspek‐ tusa – neurológia, nyelv, programozás – került a vizsgálat középpontjába. 13 145 hozzászólás feldolgozásán alapuló eredmények megmutatják, hogy a vizsgált kulcs‐ szavak esetében az érzékszervi észlelést lehetővé tévő reprezentációs rendszerek – úgymint látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás – közül melyik bír meghatározóbb jelentőséggel. Minden kulcsszó esetében – az éves megoszlástól függetlenül – a látással kapcsolatos modalitásokat jelentő vizuális reprezentációs rendszer rendelkezik jelentős fölénnyel, melyet a szagláshoz kötődő modalitásokat képviselő olfaktórikus reprezentációs rendszer követ. A halláshoz kapcsolódó akusztikus, az érzéke‐ lést megtestesítő kinesztetikus és az ízlelésre vonatkozó gusztatórikus reprezentációs rendszerek használata a vizsgált bejegyzések tekintetében kisebb és közel azonos arányban jelenik meg. Az overtourism és a lakhatási jóllét összefüggéseinek ismeretében a helyieknek otthont biztosító tele‐ pülés önkormányzata és civil szervezetei a lakhatási jóllét tényezőit hatékonyan formálhatják, de emellett a turizmus környezeti hatásainak kiszolgáltatott helyi lakosság is fontos szerepet tölthet besaját lakhatási jólléte alakításában.