A családi kedvezmény megosztásának jellemzői és a megosztást választók stratégiái

Abstract

A tanulmányban a személyi jövedelemadóztatásban a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény megosztására vonatkozó adatokat és a kedvezményt megosztók stratégiáit vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a családi kedvezményt megosztó párok milyen elvek alapján és milyen arányban osztják meg azt egymással, növelve vagy csökkentve a másik pénzügyi mozgásterét. Vizsgálatainkban a családi kedvezményt igénybevevőkre vonatkozó, a személyi jövedelemadó-bevallásokból származó ezer fős minta általános jellegű elemzéséből kiindulva a családi kedvezményt teljes mértékben érvényesítők egyre részletesebb adatainak vizsgálatát végeztük el. Ennek során elméleti stratégiákat állítottunk fel a kedvezmény lehetséges megosztási módjainak elemzéséhez annak érdekében, hogy azoknak a valós adatokkal való egyezőségét vizsgáljuk. A legnagyobb arányban beazonosítható megosztási stratégia a családi kedvezmény családtagok általi 50-50%-ban történő érvényesítése volt, melyet elsősorban a kétgyermekesek igénybevételi preferenciái befolyásoltak. A családi kedvezményt teljes egészében igénybe vevő családok több mint felénél azonosítottuk be valamelyik elméleti döntési stratégiát. Megállapítottuk, hogy a fele-fele arányban történő igénybevételt követően a három- vagy többgyermekesek hatására az apai igénybevétel preferálása kissé erősebb az anyainál – mely a konkrét stratégiával be nem azonosított esetekre is jellemző. Az apai igénybevétel előnyben részesítése mögött nagyobb arányban áll az az elgondolás, miszerint az vegye igénybe a kedvezményt, akinek nagyobb az adóalapja, az anyaira viszont ez nem jellemző. Megállapításaink szerint a családok vélhetően legtöbbször a legegyszerűbben meghozható, még racionálisnak tekinthető megoldás mellett döntenek a családi kedvezmény megosztása során, mely döntés a gyermekek száma szerint differenciált.