Minsky pénzügyi törékenységre vonatkozó hipotézisének alkalmazása Törökország államháztartására

Abstract

E tanulmány Minsky hipotézise alapján vizsgálja Törökország fiskális sebezhetőségének mértékét. Minsky pénzügyi törékenységre vonatkozó hipotézise röviden azt állítja, hogy a stabilitás helyreállítása érdekében a kormány legalább időszakos jelleggel alkalmazzon fedezeti finanszírozást és anticiklikus politikát. Minsky hipotézise alapján két fiskális törékenységi mutatót számítottunk ki a törökországi államháztartást jellemző közelmúltbeli trendek vizsgálatához. Megállapításaink szerint a török költségvetési egyensúly romlik, (ultra) Ponzi-finanszírozás irányába halad, amit a fiskális törékenységi index értékeinek jelentős csökkenése támaszt alá. Az eredmények arra utalnak, hogy jelenleg Törökország fiskális teljesítménye fokozatosan romlik, és a jelenlegi fiskális pozíció nem éri el a korábbi években mért szintet. A rosszabbodó költségvetési egyensúly potenciális fiskális válság jele és nyilvánvaló, hogy ezt a trendet haladéktalanul meg kell fordítani megfelelő eszközök segítségével. A kormány rendelkezésére álló lehetséges politikai eszközök: a prociklikus fiskális politika alkalmazásának megszüntetése, a közbizalom erősítése az elsődleges egyenleg növelése révén, átfogó adóreform megvalósítása, a függő kötelezettségek átcsoportosítása, kiadások megfelelő vizsgálata, a pazarlás csökkentése. A nagy számú alternatív fiskális politika ellenére a jelenlegi COVID-19-világjárvány nem kis mértékben akadályozza a költségvetési stabilitással kapcsolatos célzott eredmények elérését.