A tőketartalék számviteli és jogi problematikája, különös tekintettel az ázsiós tőkeemelésre

Abstract

A mindennapi üzleti életben gyakori az a típusú tőkepiaci tranzakció, amikor a külső befektetők ázsiós tőkeemelésen keresztül válnak egy vállalkozás tagjává. Leíró statisztikai elemzéssel igazoltuk a tőketartalék használatának a jelentőségét a vállalkozás fizetőképességének fenntartása szempontjából. A jogi szabályozás értelmezése, valamint a számviteli és joggyakorlat elemzése alapján azt találtuk, hogy a tőketartalék hatályos hazai számviteli és jogi szabályozása nem biztosít kellő védelmet és transzparenciát, amely a gazdasági társaságokba vetett társadalmi és üzleti bizalmat gyengíti. Számviteli szempontból ezért érdemesnek tartanánk - a jegyzett, de be nem fizetett tőkéhez hasonlóan - a tőketartalék esetében is lehetőséget adni arra vonatkozóan, hogy később kerüljön befizetésre, és ameddig a befizetés nem teljesül, a mérlegben külön soron jelenjen meg, illetve a kiegészítő melléklet is tartalmazzon erre nézve információszolgáltatási kötelezettséget. A jogi kockázatokat csökkentheti, ha az ázsiós tőkeemelés esetén a társasági vagy szindikátusi szerződésben szerepeltetik a választott bírósági klauzulát. A perek elhúzódása és a tőkehiány az egész vállalkozás sikerét is veszélyeztetheti. A gazdaság működését és a jogbiztonságot erősítené, ha a cégbíróság az ázsiós tőkeemelést csak akkor jegyezné be, ha a jegyzett tőke mellett a tőketartalék is előzetesen, igazoltan befizetésre került.