A jövedelemeloszlást meghatározó tényezők, fejlődő országok empirikus elemzése

Abstract

A jövedelemeloszlás a közgazdasági elméletek központi témája, napjainkra pedig eljutott az elmélettől az alkalmazásig. A kormányzat és az intézmények szerepe a jövedelemeloszlás alakulásában mélyreható elemzést kíván, különösen a fejlődő országokban, a megfelelő szakpolitikák kialakítása érdekében. A jövedelemeloszlásnak ezt az aspektusát a fejlett országokban számos esetben vizsgálták empirikusan, de a fejlődő országokban még mindig hiányterületnek számít. A jelen tanulmány a kutatás ezen hiányosságát kívánja orvosolni azzal, hogy a jövedelemeloszlást meghatározó fiskális, intézményi és makrogazdasági tényezőket vizsgálja 50 fejlődő országban, panelbecslés segítségével, az 1995–2015-ös időszakra vonatkozóan, ötévenkénti adatokkal. A tanulmány a jövedelemeloszlást három irányból elemzi: Gini-együttható, a legszegényebb 20 százalék jövedelmi hányada és a szegénységi rés. A tanulmány következtetése, hogy a kormányzati folyó kiadások negatívan, a szociális kiadások pedig pozitívan hatnak a jövedelem egyenlő eloszlására. A korrupció ellenőrzése és a bürokrácia minőségének javulása negatívan hatnak a jövedelmek újraelosztására. A növekvő infláció úgy tűnik, hogy átmenetileg előnyt jelent a legkisebb jövedelműek számára, míg a munkanélküliség, az egy főre jutó jövedelem és a kereskedelem nyitottsága ellenkező hatást vált ki.