A magyar függő gazdaság kapitalizmusmodellje a visegrádi országokkal való összevetés tükrében

Abstract

A „kapitalizmus változatai” (varieties of capitalism – VoC) elméleti irányzat az ezredfordulót követően jelentős népszerűségre tett szert. A kétezres években azonban túlzottan leegyszerűsített tipológiát alkotott, amelyben az észt liberális piacgazdaság és a szlovén koordinált piacgazdaság ellenpólusai között – földrajzi és elméleti értelemben – elhelyezkedő közép-európai gazdaságokat nem volt képes beilleszteni elméleti rendszerébe. 2009-ben Nölke és Vliegenthart ezért létrehozta a függő gazdaságok kategóriáját, amely alatt elsősorban a visegrádi országokat értették. E kapitalizmus működési mechanizmusainak megkülönböztetett meghatározója a külföldi tőke. Nölke és társa azonban nem veszi figyelembe, hogy Magyarország a függő gazdaságok csoportján belül a politikai rendszerváltoztatás utáni első húsz évben kivételes helyzetben volt, hiszen korábbi, gyorsabb és átfogóbb privatizációt hajtott végre, mint a térségbeli országok. Tanulmányunk saját szempontrendszeren keresztül mutatja be, hogy a magyar gazdaság 2008 előtt a függő gazdaságok egy speciális, szélsőséges esetének tekinthető.