Tudás- és innovációalapú versenyképesség – A költségvetési bevételek növelésének lehetőségei a digitalizáció és robotizáció korában

Abstract

A cikk vizsgálja a versenyképesség fogalom tartalmi változásait különös tekintettel a negyedik ipari forradalom okozta gyors technológiai változások miatti új követelményekre. Megkülönbözteti a versenyképesség különböző szintjeit, és foglalkozik azzal is, hogy milyen szerepe van a jó kormányzásnak az egyes szintek erősítésében. Bemutatja a versenyképesség növelésének új forrásait, közöttük az innovációs és humán képességek javítását, elemzi a magyar gazdaság helyzetét ezen új források területén. Részletesen vizsgálja a globális értékláncok hatását a gazdasági diverzifikáltságra, az innovációs lehetőségekre és a humán tőke hasznosíthatóságára. Felhívja a figyelmet arra, hogy a rövid értékláncok növelik a gazdaság sérülékenységét, és a költségvetési bevételek bővítését is korlátozhatják. Elemzi a cikk felkészültségünket a tudás- és innovációalapú versenyképesség útjára lépés szempontjából, és megállapítja, hogy innovációs és tudásdeficitünk is van, ami nehezíti a versenyképesség javítását. A tanulmány következtetésként arra hívja fel a figyelmet, hogy az értékláncok meghosszabbítása és ezzel az innovatív tevékenységek arányának és az innovatív munkahelyek számának növelése fontos feladat a versenyképesség javításához. Ezzel egyben a gazdasági diverzifikáltság is javítható, nő az itthon megtermelt új érték, és a nemzetközi piacokon a tudással versenyzés következtében javulhat a cserearányunk is. Mindehhez azonban növelni kell a humán tőkébe való befektetéseket, és javítani szükséges valamennyi erőforrás-felhasználás hatásosságát és hatékonyságát. A javasolt változtatások közvetlen és közvetett hatásaként nemcsak a versenyképesség, de a költségvetés jövőbeli fejlődését biztosító bevételei is nőhetnek.