A költségvetési maradvány mint költségvetési kockázat

Abstract

Napjainkban egyre nagyobb jelentőségű a költségvetési gazdálkodás minősége. Ennek egy fontos – de a magyar és a nemzetközi közgazdasági szakirodalomban alig elemzett – kérdésköre az előirányzat-maradványok képződése és felhasználása. A cikk bemutatja az előirányzat-maradvány szerepét a költségvetési gazdálkodásban, valamint képződésének eseteit. Rámutat, hogy a maradványok nagyarányú képződése és felhasználása egyaránt költségvetési kockázatot jelent. A 2007 és 2016 közötti időszak zárszámadási adatai alapján elemzi a központi költségvetés tekintetében a maradványok keletkezésének és felhasználásának jellemzőit. Kiemeli, hogy – bár az egyes években hullámzott a maradványok keletkezésének és felhasználásának egyenlege – tendenciájában egyre nagyobb lett a képződött és a felhasznált maradványok értéke. Ezt követően költségvetési fejezetenkénti elemzéssel keresi a maradványok képződésének okait. Végül a cikk felhívja a figyelmet arra, hogy több eszköz (például „pool technika”, eredményszemléletű számvitel alkalmazása) áll a kormányzat rendelkezésére a maradványokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére.