A kereskedelmi kötvények pénzügyi szabályozási környezetének változása az Egyesült Államokban és Európában

Abstract

A pénzpiaci alapok működésében a kialakulásuktól kezdve kiemelkedő szerepe volt a kereskedelmi kötvényeknek, köszönhetően likvid jellegüknek, valamint vélt kockázatmentességüknek. Ez utóbbi képzetet nagymértékben táplálta a piaci szereplők által alkalmazott, a befektetési alapok napi nettó eszközértékének számításakor használt fix eszközérték (1 USD) módszer.1 A 2007–2009-es gazdasági válság, valamint 2010–2011-ben az európai szuverén adósságválság azonban rámutatott, hogy a kereskedelmi kötvények milyen makrogazdasági szintű veszélyeket rejthetnek magukban – megfelelő szabályozás hiányában – a nemzet közi pénz- és tőkepiacok működése során. A tanulmány célja a kereskedelmi kötvények, valamint a pénzpiaci alapok 2011–2016- os szabályozásváltozásának áttekintése, különösen a változások, a pénzpiaci alapok államháztartásra gyakorolt potenciális hatására az Egyesült Államokban. A kereskedelmi kötvények eszközfedezetű formáinak megjelenésével a kereskedelmi kötvény elvesztette nemcsak fedezetlen jellegét, de ezzel párhuzamosan kizárólagosan alacsony kockázatú besorolását is. A pénzpiaci alapok ugyanis a megfelelő szabályozás hiányában jelentős portfóliót építettek e toxikus eszközből a 2007–2009-es válság során, különösen az Egyesült Államokban. A pénzpiaci alapok újraszabályozásakor a szabályozó hatóság (az Értékpapír és Tőzsdefelügyelet, Securities and Exchange Commission – SEC) a fix nettó eszközérték számításának eltörlésével és a pénzpiaci alapok befektetéseinek a valóban rövid lejáratú és alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökre történő korlátozásával ezt a folyamatot követte.. Ezzel sikerült helyreállítani a pénzpiaci alapok korábbi alacsony kockázatú és magas likviditású státuszát. Az elemzés során a szabályozásváltozások hatásának mennyiségi elemzésével, valamint komplex hatásainak összehasonlító elemzésével élt a szerző.