A család- és otthonteremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai

Abstract

Magyarország népessége az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken, egyetemben a világ fejlett országaival. A kutatások számos tényezőt azonosítanak a demográfiai folyamatokat meghatározó okként. A fertilitási ráta alacsony szintje mögött a családalapítási szokások változása, a több, iskolában töltött év, a családmodellek, életfilozófiák átalakulása mutatható ki. Gazdasági faktorként jelenik meg a fiatalok munkavállalásának bizonytalansága, az otthonszerzés nehézsége. Tanulmányunkban a gyerekvállalás, a születések számának magyarországi tendenciáit vizsgáltuk az ezredforduló után. A gyerekvállalásra befolyást gyakorló tényezőnek tekintjük a lakáshoz jutást. Ezért áttekintjük a lakáspiac ezredfordulót követő folyamatait. A számok alapján látható, hogy a 2008-as válság után a lakásépítések száma tartósan visszaesett, aminek ellensúlyozására 2012-től a kormányzat otthonteremtési programot indított. Ezt 2015-ben kiszélesítették, majd 2016 során a támogatások feltételeit tovább bővítették. A bevezetéstől eltelt idő alatt 2016 végéig már 36 000 család vehette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, amelynek értéke másfél év alatt hozzávetőleg 87 000 millió forint összeget tett ki. 2016-ban a megkötött szerződések mintegy egyharmada volt olyan, amelyben további gyereket vállaltak a támogatás igénybevételekor. Empirikus kutatás keretében megvizsgáltuk, hogy a gyerekvállalási korba érő fiatalok szándékait előreláthatóan megváltoztatja-e a támogatási rendszer megléte. Saját kérdőíves vizsgálatunkban 1332 felsőoktatásban tanuló hallgató vett részt. A válaszadók 73,4 százaléka szerint a gyerekvállalási kedvet növeli az otthonteremtési támogatás. 36,7 százalék válaszolta azt, hogy a támogatási rendszer fennmaradása esetén maga is vállalna több gyereket. Megállapítottuk, hogy az otthonteremtési támogatás pozitívan befolyásolja a gyerekvállalási kedvet.