Adóalap-elvonási tünetek? – Áttekintés az offshore tőke kiáramlásáról

Abstract

A cikk az offshore joghatóságok definíciójáról, történeti formáiról, az oda irányuló tőkeáramlás természetéről és mértékéről, nemzetközi közjogi implikációjáról, Magyarország érintettségéről, az uniós és hazai szabályozás fő vonalairól és a számvevőszéki ellenőrzés egyes útjairól elérhető információkat tekinti át. Az áttekintés az offshore jelenségét a globális politikai gazdaságtan szempontjából is megkísérli elhelyezni. A cikk elsősorban olyan angol nyelvű szakirodalmi források áttekintésére támaszkodik, amelyek nemzetközi összehasonlításban vizsgálódtak. Az offshore joghatóságok kielégítő meghatározása és a vagyon érintettségének számszerűsítése a téma egyik jelentős kihívása. A már elvégzett számítások ugyanakkor sokat mondók: a közepesen fejlett, külső adósságot felhalmozó országok az adósságállományuk mértékét meghaladó offshore célpontú tőkekivonás alanyai lehettek. A jelek arra utalnak, hogy az offshore a fejlődő országokból kifelé áramló tőkemozgás egyik speciális alesete, miközben a fejlett országokban is jelentkeznek annak hátrányos következményei. Magyarországot a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban elfoglalt relatív pozíciójából adódóan is hátrányosan érinti az offshore jelenség. A szabályozások az offshore-t visszaszorítani nem, legfeljebb célországai szerint átrendezni tudták. Annak ellenőrzésére így is van lehetőség azonban, hogy az állam illetékes szervei mit tesznek meg az offshore eszközökkel rendelkező adóalanyok felkutatása érdekében.