2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell

Abstract

A tanulmány célja bemutatni a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika stratégiai változásait. A magyar gazdaságot jellemző magas külső eladósodás és belső egyensúlytalanság tette szükségszerűvé a 2010 utáni stratégiai irányváltást. A stratégiai változtatásoknak köszönhetően a következő eredményeket tudja felmutatni a magyar gazdaságpolitika. A belső egyensúlytalanság csökkentése: a foglalkoztatási ráta 9 százalékponttal nőtt; a kkv-k teljes adóterhelése 9,1 százalékponttal csökkent; a bérhányad növekedett a szektorális adók terhére végrehajtott béradókedvezmények következtében; részben az adószerkezeti átalakításnak köszönhetően a nettó bérek és a nettó minimálbér 10 és 14 százalékkal növekedtek 2010–2015 között. A külső sebezhetőség csökkenése: a nettó külső tartozásállomány 40 százalékkal csökkent GDP arányosan 2010–2015 között; az államadósság külföldi fizetőeszközben denominált aránya 49 százalékról 30 százalékra mérséklődött; az állam részesedése a működő vagyonból a GDP mintegy 5 százalékával növekedett 2010 és 2014 között, többnyire közművek és a kritikus infrastruktúrához tartozó oligopol és monopol piaci vállalkozások megvásárlásával. A tanulmány diagnózisát követve a 2010 utáni gazdaságpolitikai intézkedések koherens stratégiává állnak össze. A tanulmány amellett érvel, hogy a magyar gazdaság jelenlegi kihívásai a múlt hibás stratégiai döntéseiben gyökereznek, valamint hogy a 2010 utáni gazdaságpolitika ezen kihívások kezelésére irányul.