Finanszírozási rés a magyar kockázati tőkepiacon

Abstract

Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy a hazai kockázati tőkepiacon mekkora az úgynevezett finanszírozási rés (gap), tehát az a potenciálisan kihelyezhető összeg, amit jelenleg a magyar pénzügyi közvetítőrendszer piaci alapon nem fed le. A vonatkozó szakirodalom feldolgozása kapcsán felmérjük, milyen teljesítőképességgel és jellegzetességekkel rendelkezik a magyar piac. A tradicionálisan banki alapokra épülő magyar pénzügyi közvetítőrendszer, a tőkepiaci finanszírozás minden szegmensében alulteljesít még kelet-közép európai összehasonlításban is. Kutatásunk keretében arra kerestük a választ, hogy a rendelkezésre álló kockázati tőke források képesek-e a piaci igényeket kielégíteni. A hazai kockázati- és magántőkepiacon mind az ügyletek száma, mind azok volumene alacsony nemzetközi összehasonlításban, és az állam szerepe elmarad a KKE országok átlagától. Elemzésünk újdonságértéke abban áll, hogy eddig még nem állt rendelkezésre hasonló a hazai szakirodalomban. Lineáris regresszióra alapuló becslésünk erős kapcsolatot mutatott ki a kockázati tőkebefektetések és a folyóáras GDP között. A becsült potenciális kockázati tőkebefektetés-állomány, és a megvalósult éves átlagok különbségéből egyértelműen kimutatható a piaci rés (gap). A már megvalósult állami programokon felül, éves szinten nagyságrendileg 12,5–31,6 millió euró, tehát az elemzés időpontjában fennálló euróárfolyamon számolva nagyjából éves 5,1–13,3 Mrd forint összegben hiányzik kockázatitőke forrás a hazai piacról. Ezen forrás rendelkezésre állása esetén, nagyobb lehetőségei lennének a hazai startupoknak fejlődni. Elemzésünk alapján nemcsak az állami jelenlét, de még annak növelése is indokolhatónak (legalábbis mindenképpen vizsgálandónak) tűnik. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta (FK-142492).