Termésbiztonsági elemzések a Közép-magyarországi régióban a klímaváltozás tükrében. A szőlő-, a cseresznye- és a meggytermelés helyzete és jövőképe.

Abstract

A ma rendelkezésre álló informatika infrastruktúra, a naponta gyarapodó adat- és tudásbázisok az extrém időjárási események gyakoriságának statisztikailag igazolható változásait, várható eltolódásait számszerűsítik. Tanulmányunkban a Magyarország területére leskálázott RegCM3.1 regionális klímamodellt használtuk a szőlő-, a cseresznye- és a meggytermesztés egyes kockázati tényezőinek mennyiségi jellemzésére a Közép-magyarországi régió térségében. Vizsgálatainkat a szőlő, a cseresznye és a meggy jövőbeni termésbiztonságára vonatkozó kedvezőtlen hatásokat (sérülékenység), illetve a javuló termesztési feltételeket szintetizáló, azok hasznosságát kifejező függvények, segítségével végeztük el az 1961-1990-es referencia-időszakra, valamint a 2021-2050-es és a 2071-2100-as időszeletre. A sérülékenység és kockázatelemzés a klímapolitika és az alkalmazkodási stratégia fontos eleme, melynek egyik célja a sérülékeny területek, de ugyanígy a pozitív változás előtt álló régiók, kistérségek mind pontosabb feltárása. Ehhez a klímaváltozással összefüggésbe hozható indikátorokat és mutatókat dolgoztunk ki, melyek egyúttal jellemzik az adott mezőgazdasági tevékenységet a termésbiztonság szemszögéből. A magyarországi természetföldrajzi nagytájak, az agroökológiai középtájak (kistérségek), a régiók, a kistérségek és a termőhelyek a klíma- és az időjárás-változás valószínűsíthető hatásaira – adottságaik alapján – azonban nem egyformán érzékenyek és sérülékenyek. A kapott eredmények egy jövőben átfogó Mezőgazdasági Tájérték Index, vagy a klímapolitika szintjén ugyancsak tervezett Nemzeti Alkalmazkodási Index (NAI) kiinduló elemei lehetnek a Közép-magyarországi Régióban.