Orosz–ukrán háború: vállalati reakciók és azok jogi keretei - Russia–Ukraine War: Corporate Reactions and Their Legal Frameworks

Abstract

A tanulmány interdiszciplináris megközelítésből elemzi a 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háborúra a nemzetközi közösség által adott gazdasági szankciók következményét. A kutatás célja a politikai szankciók és a vállalati válaszreakciók vonatkozásában a stratégiai döntési mechanizmusok modellezése. A vizsgált dimenziók a következők: 1) a döntés időzítése, 2) shareholder és stakeholder szempontok, 3) kommunikáció. A kutatás a háború kitörését követő egyéves intervallumon belül vizsgálja a gazdasági szereplők orosz piaci aktivitását, hat szektorra kiterjedő német vállalati mintán (n = 17). Vizsgálatunk alapján a cégek orosz piaci reakcióinak mintázata a kivonuló, maradó és az Ukrajnát támogató opciót mutatja azzal, hogy kivonuló és maradó vállalatok is döntöttek a támogatás mellett. Eltérések vannak az időzítést, a stakeholderi kommunikációt és az iparági mintázatok követését illetően. Idősíkon elemezve kimutatható, hogy bizonyos cégek a háború kitörését követően már az EU-s szankciókat megelőzően, tehát saját stratégiai (morális) okokból döntöttek a kivonulás mellett. Más vállalatok, például autóipari cégek, közös iparági stratégia mentén a szankciók hatására építették le az orosz gazdasági tevékenységüket. Több vállalat a késleltetett kivonulás mellett döntött, ezzel próbálva enyhíteni a gazdasági károkat. Kutatásunk kimutatta, hogy nem tehetünk egyenlőségjelet a kivonuló cégek és az EU-s szankciós csomagok közé. Bizonyítottan az EU-s szankciók hatására meghozott egységes iparági mintázatot egyedül az autóipari cégek esetében tudtunk kimutatni.