Döntéshozatal inflációs sokkok és politikai kockázatok idején

Abstract

Geopolitikai, klimatikus, technológiai okokból megnőtt a gazdasági folyamatok érzékelt kockázatossága, széles körű a társadalmi válságérzet. Már a 2007 utáni pénzügyi krízis nyomán csökkent a közgazdaságtan társadalmi presztízse, mint általában is a tudományok tekintélye. A döntéshozók gyakran negligálják a gazdaságelméleti ajánlásokat mint számukra nem releváns teóriákat, olyan fontos ügyekben is, mint az infláció. A tanulmány a magyar eseten mutatja be, hogy milyen sokféle ok hatására alakult ki az inflációs hullám, és miért nem adódik egyszerű és hatásos közgazdasági megoldás erre a komplex problémára. Hiba azonban, ha a bizonytalan viszonyok között, sokkszerű változások idején a döntéshozó, legyen üzleti vezető vagy gazdaságpolitikus, elveti a tényalapú elméleteket. A következtetés: a tudományosan igazolt elméletek alapján, de a társadalmi szereplők, üzleti felek sajátos racionalitását és illúziókkal keveredő preferenciáit is figyelembe véve kell a döntéseket meghozni az intézmények és eljárások megkonstruálásánál. A mai adatgazdagság és a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése új lehetőségeket nyit a kockázatok hatékony kezelésében. The perceived external risk level involved in economic processes has recently increased for geopolitical, climatic, and technological reasons, and society’s risk awareness has also grown. The financial and social disturbances that emerged after 2007 seem to have undermined the prestige of economics, and other academic disciplines. Decision makers frequently neglect as irrelevant what economic theory has to say about key issues such as the inflation. The present essay reviews the various factors behind Hungary’s recent episode of high inflation and demonstrates why there has been no simple and effective solution for this particular wicked problem. Still it would be a mistake for decision makers, in business or in economic policy making, to overlook evidence-based theories in times of shocks and uncertainties. The conclusion: decision makers should rather construct, based on proven academic theories, institutions and procedures that count with the biased rationality and illusions-infected preferences of social agents and business clients. Big data and the spread of AI offer new avenues in handling risks efficiently.