Magyar Felsőoktatás 2016. Stratégiai helyzetértékelés

Abstract

Stratégiai helyzetértékelő tanulmányaink következő darabja a 2015-2016-os évek történései kapcsán értékeli a magyar felsőoktatás kiemelt területeit. Az előző tanulmányok gyakorlatát követve az egyes fejezetek szerzői az aktualitások mentén a múltbeli tendenciákat és a jövőbeni lehetséges következményeket is körvonalazzák. Míg legutóbbi elemzésünkben több részletes nemzetközi összehasonlító adatot közölve egyes területeket nemzetközi kontextusban is elhelyeztünk, most elsősorban a hazai helyzetképre összpontosítunk. Tanulmányunk a 2009 óta minden év január végén megrendezett „Magyar Felsőoktatás” konferencia 2017. január 26-án sorra kerülő rendezvényének a résztvevők számára előzetesen megküldött anyaga, ezt egészítik majd ki a meghívott előadók prezentációi, melyeket vita követ. A tanulmány elején – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – megelőlegezzük a tanulmány fejezeteinek legfontosabb megállapításait. Teljessé a kép azonban természetesen a fejezetekben található adatok és elemzések révén válik. Jelenlegi tanulmányunkban a bevezető oktatáspolitikai fejezetet követően három nagyobb területet érintünk. Először az intézményszerkezet és intézményvezetés legújabb fejleményeivel és a magyar felsőoktatás gazdasági kondícióival foglalkozunk. Ahol csak lehet, adatokkal vagy felmérésekkel mutatjuk be a megvalósult gyakorlatot, ütköztetve azt a kormányzati elvárásokkal. A következő nagyobb blokkban a felvételi adatok tükrében nézzük meg az országos és intézményi helyzetet, a diplomás foglalkoztatás néhány adatát elemezzük, majd részletesen foglalkozunk a képesítések, a tanulás-tanítás kérdéskörével, benne a duális képzéssel. Végül a kutatói eredményesség hazai és nemzetközi adatai, illetve a hallgatói mobilitás elemzése nemzetközi összehasonlításokra is lehetőséget adnak. Szándékunk szerint a tanulmányban foglaltak mind az oktatáspolitika alakítói, mind az intézmények vezetői számára tartalmaznak megfontolandó megállapításokat, ugyanakkor igyekeztünk az egyes fejezetekben úgy fogalmazni, hogy a felsőoktatásban kevésbé jártas, de érdeklődő olvasó is megértse mondanivalónkat. A 2017-es év – egy választás előtti év – mindig tartogat meglepetéseket. Tanulmányunk egyik olvasata szerint érdeklődéssel várjuk, hogy a 2015-2016-ban elindított szerteágazó (az intézmények működésébe talán túlságosan is mélyen beavatkozó) intézkedések meg tudnak-e fordítani az elmúlt évek során kialakult trendeket, befolyásolni tudnak-e meggyökeresedni látszó gyakorlatokat, közelebb tudják-e vinni a magyar felsőoktatást a nemzetközi élvonalhoz? Bár szerzőink többsége szkeptikus vagy legalábbis óvatos ebben a tekintetben, mégis azt reméljük, hogy a kormányzat két ciklusát áttekintő 2018. januári konferencián és akkor megjelenő tanulmányunkban az oktatáspolitikai beavatkozások eredményeinek koherens példáiról tudunk majd beszámolni.