A politikai vezetés és a rendszerszintű gondolkodás ellentmondásai

Abstract

A tanulmányban amellett érvelünk, hogy a fenntarthatóság elveinek megfelelő szakpolitikák nem azért nem valósulnak meg, mert a politikai vezetők nem rendelkeznek az ehhez szükséges rendszerszintű szemlélettel és az előretekintés képességével. A politikai túlélés motívumán túl érdemes annak a megértésére törekedni, hogy a vezetők hogyan gyűjtenek és dolgoznak fel információkat; valamint arra, hogy a rendszerszintű szemlélet milyen módon formálja a vezetők kognitív folyamatait, amikor a feldolgozott információk alapján szakpolitikai beavatkozásokat mérlegelnek. Másrészt azt is fontos kiemelni, hogy a vezetők nem „önmagukban állnak”, hanem részesei intézményi és politikai környezetüknek, amelyek erős hatással vannak politikai döntéseikre és gyakorlataikra. A tanulmányban úgy érvelünk, hogy a politikai szabályrendszer jelenlegi keretei között a politikai vezetők fő motivációja politikai túlélésük esélyeinek növelése, amelyhez felhasználják a rendszerszintű gondolkodás nyújtotta lehetőségeket. Azáltal, hogy rámutatunk, hogy ez a motiváció milyen módon határozza meg a környezeti szakpolitika formálódását, ez a tanulmány ahhoz a kutatási irányhoz kíván hozzájárulni, amely egy fenntarthatóságra törekvő politikai vezetés lehetőségeit keresi.