A technológiával kapcsolatos szülői mediáció

Abstract

Tanulmányunk szisztematikus empirikus áttekintést nyújt a gyerekek technológiahasználatával kapcsolatos szülői mediációt vizsgáló nemzetközi irodalomról. A 2007 és 2017 között megjelent írásokat tekintjük át. Különös hangsúlyt helyezünk arra a változatos fogalmi készletre, amellyel az empirikus irodalomban a különböző szülői közvetítő stratégiákat leírják. Tanulmányunk tehát igyekszik egy lehetséges kategóriarendszer kialakításával a különböző fogalmak közötti komplex kapcsolatokat tisztázni. Ennek eredményeképpen, korábbi empirikus adatok alapján a következő négy fő szülői stratégiát azonosítottunk: 1. korlátozás, 2. aktív szülői stratégia és közös használat, 3. monitorozás és 4. távolságtartás. Továbbá az írás felvázolja a szülői stratégiákhoz kapcsolódó tematikai teret. Ennek megfelelően három terület körvonalazódik az irodalomban: 1. a kockázatos online viselkedés, 2. a privát szféra védelme (különösképpen a személyes adatok megosztása), és 3. a problémás technológiahasználat. Megállapítható, hogy a legtöbb kutatás általános szinten vizsgálja a szülői stratégiákat, ehhez kapcsolódóan pedig az empirikus eredmények meglehetősen szerteágazóak és ellentmondásosak. Továbbá az eltérő fogalomhasználat megnehezíti a korábbi eredmények összehasonlítását. A szülői stratégiákat meghatározó egyéb tényezők szerepe szintén nem egyértelmű az irodalomban. Egyetlen kivételt a gyerekek kora képez, jellemző mintázat ugyanis, hogy a szülői stratégiák alkalmazása kevésbé gyakori idősebb gyerekek esetében. Ezen kívül a társadalmi nem és a digitális írástudás szintje jelennek meg meghatározó faktorokként. Végül megállapítható, hogy a legtöbb tanulmányból hiányzik a szociológiai látásmód. A szociológiai szempontú vizsgálódás lehetővé tenné a technológiahasználat társadalmi státusz szerinti mintázatainak feltárását, és ezáltal a szülői stratégiák alkalmazásának árnyaltabb megismerését.