Vállalkozói környezet és vállalkozásoktatás - nyolc magyar egyetemen, nemzetközi összehasonlításban, hallgatói vélemények alapján

Abstract

A 2000-es években a felsőoktatásnak számos kihívással kellett és kell szembenéznie úgy, mint bemeneti oldalon az oktatás tömegessé válása, a BA képzések elindítása, míg kimeneti oldalon a munkaerő-piaci elvárások felértékelődése. Mi a helyzet a vállalkozói ismeretek oktatásával a hazai felsőfokú intézményekben? Egy svájci vezetéssel folyó, a „Collegiate Entrepreneurship 2006” néven futó, 14 országra és több mint 37000 – köztük 3346 magyar – hallgatóra kiterjedő nemzetközi felmérés adatait felhasználva ez a cikk a vállalkozói környezet és a vállalkozásoktatás összefüggéseire világít rá, vizsgálva mind az egyetemek kínálta lehetőségeket, mind a hallgatói elvárásokat. A vizsgálat eredményei alapján az egyetemek vállalkozói légkörét tekintve a magyar intézmények közötti különbségek nagyobbak, mint az országok közötti eltérések. A hallgatók szerint a hazai egyetemek meglehetősen nagy százaléka nem kínál vállalkozói kurzusokat, különösen hiányoznak az ilyen órák a nem gazdasági-gazdálkodási szakok eseteiben. Ugyanakkor a magyar hallgatók igen jó arányban használják ki az egyetemek szűkös kínálatát, és – összhangban a nemzetközi adatokkal – elsősorban vállalkozásindítással kapcsolatos kurzusokat és konkrét segítséget, cégalapítási tanácsadást preferálnak. Összességében azonban a magyar felsőoktatásnak, összhangban a Bolognai Alapelvek, a Lisszaboni Stratégia és a Kisvállalkozások Európai Chartája megfogalmazásaival, sokkal inkább preferálnia kellene a vállalkozói ismeretek oktatását a mérnöki, a természettudományos és a humán szakoknál, a gazdasági-gazdálkodási képzés területén pedig a szerzők javasolják az önálló szakirány indítási lehetőségét.