Az állami támogatások kettes típusú erkölcsi kockázata

Abstract

Az állami támogatások esetében a vállalatok a vissza nem térítendő forrásból megvalósított fejlesztések esetében, bevétel és nyereséget növekedést realizálnak, ami növeli a társadalmi hasznosságot. Az erkölcsi kockázat az, hogy a vállalatok akkor is elfogadják a támogatást, amikor tudják, hogy a fejlesztésük nem fogja növelni a társadalmi többletet, azaz nem növekszik az értékesítés volumene, nem lesz nagyobb az eredmény, és nem javul a tőkehelyzet, illetve a versenyképessége sem lesz jobb. A tanulmány megvizsgálja, hogy a támogatott vállalkozások betétállomány növekedése tekinthető-e az erkölcsi kockázat megjelenési formájának, amelyet kettes típusú erkölcsi kockázatként azonosít. A vállalati betétállományok gyorsabban növekedtek a támogatási kifizetésben részesült vállalkozások esetében, ami azonban nem tekinthető az erkölcsi kockázat megjelenési formájának, és nem vezethető le egyértelműen a támogatási kifizetések számviteli kimutatásából sem. Ez a hatás a támogatási politika egyik következményeként azonosítható.