A Környezeti Kuznets-görbe

Abstract

A Kuznets-görbe hipotézis (EKC) szerint a gazdasági növekedés korai szakaszában járó társadalmakban a jólét és a termelés növekedése fokozott környezeti szennyezéssel jár. Később, egy bizonyos jövedelmi szint elérésével a további gazdasági növekedés emelkedésére a környezetszennyezés mérséklődése kezdődik. Ez a pont a fejlett országoknál magasabb gazdasági növekedésnél következik be, a fejlődőknél jóval alacsonyabb GDP-és szén-dioxid értékek mellett. Miután a szakirodalomban kevés egységes eredmény van a Kuznets-görbéről, a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen egyéb tényezők okozhatnak eltéréseket: milyen gazdasági, társadalmi, vagy épp környezeti tényezők befolyásolják a görbe alakulását. A szekunder kutatás az első tanulmányoktól indul, és foglalja össze napjainkig a környezeti Kuznets-görbét alakító tényezőket. Kiderül, hogy a pénzügyi fejlettségnek, az urbanizációnak, az intézményrendszereknek, és a kereskedelemnek is jelentős szerepe van. Magyarország azon EU-országok közé tartozik, amelyek már a posztindusztriális szakaszban vannak, de a gazdasági növekedés – hosszú távon nézve – még nem hozta el a csökkenő károsanyag-kibocsátást. A pénzügyi fejlettség, a bankszektor és a tőzsde szerepének inkább káros hatása igazolódott be, mint amit várnánk, például a hitelezés és a befektetési szektor révén várható környezettudatos beruházások terjedésétől. Az eredmények szerint az alapvető növekedés-kibocsátás összefüggésének feltárásához mindenképp érdemes a környezeti Kuznets-görbét számítani, de az eredmények kiterjesztése és egységes energiapolitikai intézkedések tervezése csak magas jövedelmű országcsoportokra javasolt.