Az állam mint uralmi forma: a politikaelmélet nézőpontjai

Abstract

Egy politikai döntés nyomán Magyarországon hosszú évtizedek múltán ismét létezik államtudomány, mégpedig osztatlan egyetemi szak formájában is. Bár a rendszerváltás után több államtudományi könyv, tankönyv is megjelent, ezek a politikatudomány részéről kevés figyelemben részesültek. Az új helyzetben azonban szükségesnek látszik tisztázni, hogy a politikaelmélet milyen módon értelmezi és magyarázza az államot. A jelen tanulmány egy ilyen értelmezési kísérlet. Alapállítása, hogy az állam az uralom speciális formája (ennek alighanem máig legmeggyőzőbb igazolása Thomas Hobbes nevéhez köthető). Ebből következik, hogy a politikai típusú társadalmi koordináció, vagyis a hatalomnak való engedelmeskedés indokának szabad vitatása megelőzi az államot. Ugyanakkor az állam pontosan azért sikeres és meggyőző igazolás, mert – ahogy Hobbes magyarázatából adódik – képes kiiktatni a politikai szabadságot és a velejáró konfliktusokat. Ezért a politikaelmélet, m i nt a szabad vita filozófiai kerete, egyrészt mindig kihívás az állam számára; másrészt viszont könnyen szolgálatába is szegődhet. Ez utóbbira a liberális-funkcionalista (elosztási feladatokra egyszerűsített) felfogás az egyik, a XX. század első felében dívó, potenciálisan azonban ma is vonzó állammisztika a másik példa.