Corvinus
Corvinus

Etika és közgazdaságtan: Gondolatok a jólét, a szabadság és az igazságosság kérdéseiről

Pataki, György (1998) Etika és közgazdaságtan: Gondolatok a jólét, a szabadság és az igazságosság kérdéseiről. Replika, 31-32 . pp. 121-133.

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
210kB

Official URL: https://www.replika.hu/system/files/archivum/replika_31-32-08_pataki.pdf


Abstract

A közgazdasági elmélettörténet perspektívájából egyáltalán nem hat meglepetésként, ha a közgazdaságtan elméleti konstrukcióit az etika „nagyítólencséje” alá tesszük. Hiszen a gazdaságelmélet eredete részben a morálfilozófiai gondolkodásra vezethető vissza. Arisztotelész, John Stuart Mill vagy a modern közgazdaságtan atyjaként emlegetett Adam Smith mű­ve­i­ben a gaz­da­ság­tan el­vá­laszt­ha­tat­lan az eti­ká­tól, sőt a po­li­ti­ká­tól is. Bár eti­ka és köz­gaz­da­ság­tan kap­cso­la­ta több szin­ten is vizs­gá­lat tár­gyá­vá te­he­tő,1 a morálfilozófusok és elméleti közgazdászok dialógusa hagyományosan két problématerületre koncentrál.2 Egyrészt az elemzések azzal igyekeznek számot vetni, hogyan befolyásolják a gaz­da­ság sze­rep­lő­i­nek er­köl­csi el­vei és ér­té­kei ma­ga­tar­tá­su­kat s ek­kép­pen a gazdasági tranzakciók kimenetelét. Az itt megfogalmazódó általánosabb kérdés – Orthmayr Imre szavaival – az, hogy „mennyire alkalmas a racionális döntések elméletének [mint az emberi magatartás a közgazdaságtanban használt általános elméletének] konceptuális eszköztára az erkölcsi motívumok sajátos természetének leírására” (Orthmayr 1994: 52 – kiemelés az eredetiben). Másrészt a gazdasági rendszerek és intézmények értékelése olyan társadalometikai és politikafilozófiai kategóriák tükrében történik, mint például a szabadságjogok, az egyen­lő­ség, az igaz­sá­gos­ság. Ezek pe­dig olyan ér­té­kek, ame­lyek a jó tár­sa­da­lom ér­téke­lé­sé­ben ki­emel­ke­dő sze­re­pet kap­nak „hét­köz­na­pi” meg­íté­lé­sünk alap­ján is. Rá­adásul a gaz­da­sá­gi meg­fon­to­lá­sok (el­ső­sor­ban a ha­té­kony­ság) fon­tos sze­re­pet ját­sza­nak a kormányzatok egész közösségre, társadalomra ható politikáinak kialakításában. Így jogosan merül fel az az igény, hogy a gazdasági szempontokat valamiképpen össze kell kapcsolni, illetve hangolni a közpolitikát befolyásoló olyan elvárásokkal is, mint a fent em­lí­tett igaz­sá­gos­ság, mél­tá­nyos­ság és a kü­lön­bö­ző jo­gok tisz­te­let­ben tar­tá­sa. Az alant kö­vet­ke­ző gon­do­la­tok eti­ka és köz­gaz­da­ság­tan kap­cso­la­tá­nak ez utób­bi te­rületét igyekeznek föltárni, s a teljesség igénye nélkül bevezetést nyújtani a jólét, a disztributív igazságosság és a szabadság problémáiba. A kifejtés kiindulásként a jóléti közgazdaságtanra összpontosít, hiszen a közgazdaságtan uralkodó (neoklasszikusként em­Etika és közgazdaságtan Gondolatok a jólét, a szabadság és az igazságosság kérdéseiről Pataki György 122 replika 3 Lásd még Dan Hausman és Michael McPherson ér­ve­it öko­nó­mia és eti­ka össze­füg­gé­sé­ről (Hausman és McPherson 1992). 4 A stan­dard fel­té­te­le­zés sze­rint min­den egyén­nek „kö­vet­ke­ze­te­sek” a pre­fe­ren­ci­ái (ami­hez a kö­vet­ke­ző axiómák teljesülése szükséges: a preferenciarendezés teljessége, reflexivitása és tranzitivitása), és ezeket a preferenciákat hasznosságfüggvényekkel reprezentálhatjuk. Azt, hogy x jószág(kosár) vagy állapot hasznosabb adott személynek, mint y, azt úgy is mondhatjuk, hogy e személy x-et preferálja y-nal szemben. legetett) pa­ra­dig­má­ján be­lül ez fog­lal­ko­zik nyíl­tan nor­ma­tív kér­dé­sek­kel (el­ső­sor­ban a társadalmi jólét problematikájával); feltevései és tételei pedig olyan értékítéletek, ame­lyek alap­ve­tő­en be­fo­lyá­sol­ják a kö­zös­sé­gi dön­té­se­ket. Ezt a kri­ti­kai be­mu­ta­tást, amit fel­leng­ző­sen a jó­lé­ti köz­gaz­da­ság­tan mo­rál­fi­lo­zó­fi­ai alap­jai fel­tá­rá­sá­nak ti­tu­lálhat­nánk, azért tart­juk el­ső­ren­dű­en fon­tos­nak, mert a köz­gaz­dász­ok kö­ré­ben el­ter­jedt né­zet sze­rint a köz­gaz­da­ság­tan pusz­tán esz­kö­zö­ket (leg­fő­képp a költ­ség-ha­szon elemzést), értékmentes „technikai” információkat kínál a politikusok, a közpolitika formálói és végrehajtói számára.3 E „társadalommérnöki” felfogás tagadja az etikai reflexió szükségességét – ez azonban veszélyezteti a gazdaságelmélet mint kritikai társadalomtu­do­mány lé­tét, és el­fe­led­tet­ni igyek­szik a köz­gaz­dász­ok tu­dó­si fe­le­lős­sé­gét. (...)

Item Type:Article
Subjects:Economics
Sociology
ID Code:5766
Deposited By: MTMT SWORD
Deposited On:02 Jul 2020 12:50
Last Modified:02 Jul 2020 12:50

Repository Staff Only: item control page