Ki lehet áldozat?: Viktimizáció a 2017-es magyar metoo-vitában

Abstract

A politika moralizálódásával egyre többször kifejezetten emberközeli, sőt, testközeli ügyek keltenek nagy hullámverést a politikában és a közéletben. Ennek egyik eklatáns példája a 2017-es metoo-botrány, majd vita. A tanulmány a Sárosdi Lilla és Marton László között történteknek azt az aspektusát mutatja be, ahogyan a vitában létrejön az áldozat konstruktuma, ahogyan tehát a személyek viktimizálódnak és villifi kálódnak, és amilyen szerepet az érzelmek játszottak ebben. Társadalomszemiotikai alapú szöveges és vizuális elemzést végezve a legfontosabb közéleti médián (televízió műsorok, internetes portálok, közösségi média) a kutatás ötféle eseménykonstrukciós irányt és hatféle áldozatkonstruktumot különböztetett meg. Az eseménykonstruktumok: szexuális zaklatás, hatalmi visszaélés, erőszak, piaci csere, megszokott történet. Az áldozatkonstruktumok: objektív áldozat, szubjek tív áldozat, kulturális áldozat, hatalmi áldozat, politikai áldozat és bűnbak áldozat.