Kína I. – A polgárháborútól a világgazdaság műhelyéig

Abstract

Ez a kötet a Fordulat Kína duplaszámának első darabja. Mindkét szám célja, hogy a Kína megnövekedett globális szerepéről – és így Magyarországon és a régióban megjelenő befolyásáról is – folyó vitákhoz egy olyan perspektívát keressen, ami a kínai szocializmus és annak reformja utáni gazdasági növekedés történetét a globális kapitalizmus dinamikáiba ágyazva tudja értelmezni. A duplaszám jelen első darabja a Chuang szerzői kollektíva által jegyzett Chuang folyóirat első és második számából tartalmaz szerkesztett részeket. Ezek a számok a szocialista iparosítás, reform és globális piaci integráció időszakait tekintik át, úgy, hogy a belső politikai és társadalmi folyamatokat mindig a világgazdasági integráció tágabb környezetéhez és belső ellentmondásaihoz kötik. Helyszűke miatt a többszáz oldalas kötetek tartalmából csak egy szerkeszetett válogatást közlünk, a Chuang engedélyével (a teljes folyóiratszámok megtalálhatók a Chuang honlapján, chuangcn.org). (...) Az itt publikált szövegek a kommunista hatalomátvétel politikai és gazdasági körülményeinek tárgyalásától indulnak, majd a szocialista iparfejlesztés folyamatát elemzik, a politikai küzdelmeket a gazdasági folyamatok ellentmondásai felől megvilágítva. A szocialista időszak tárgyalását a Chuang azzal a konklúzióval zárja, hogy az 1970-es évekre a szocialista iparfejlesztési erőfeszítés a saját ellentmondásai alatt összeomlani látszott. A Chuang második számából származó szövegek a reform és nyitás történetét innen indítják, de a szocialista iparfejlesztés belső dinamikáihoz hozzáadják azt a külső kontextust, ami a második világháború utáni globális kapitalista ciklus 1970-es évektől induló válságszakaszában nyugatról Kelet-Ázsiába tartó ipari befektetés-hullámot motiválta. Ezek a szövegrészek előbb azokat a gazdasági és geopolitikai viszonyokat mutatják be, amely a hanyatló Brit Birodalom, majd a két világháború idején Kelet-Ázsia világgazdasági integrációját meghatározták. Ennek folytatásaként tárgyalják a hidegháború régiós törésvonalait, beleértve a Kínát Szovjetunióhoz és az USÁ-hoz fűző viszony változásait, a régióban zajló forró háborúkat, és a hidegháborús geopolitika által motivált amerikai befektetéseket. Ebben a viszonyrendszerben a 1970-es évektől egyre intenzívebben a régióba áramló nyugati befektetéseket, a japán csodát és azt követő válságot, valamint a régió lépcsőzetes iparkihelyezési hullámait („repülő vadludak” modell) a második világháború utáni ciklus válsága által motivált kompenzációs erőfeszítés részeként elemzik, amely Kína nyitás utáni átalakulásában éri el a csúcspontját. Az itt közölt elemzés a nyitás utáni rapid indusztrializáció, a szocialista munka- és lakóhelyhez kötött ellátási rendszer felbomlása, és a városi migráns munkaerő mint új osztály leírásával zárul.