A mesterséges intelligencia társadalmi fogadtatása : morális pánik vagy félelem az ismeretlentől?

Abstract

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) körüli társadalmi diskurzusok, különös tekintettel az MI oktatásban betöltött potenciális szerepére, mennyiben viselik magukon a morális pánikok jellemzőit. A médiakutatás a morális pánikot egy hirtelen felbukkanó új jelenség (esetleg társadalmi csoport) körül kialakuló erkölcsi töltetű, negatív véleményáramlatként jellemzi. Az „MI az oktatásban” domain számos ilyen témát indukál, a tanári tekintély változásától a tudás természetének átalakulásán keresztül a plágium és a szerzői jog kérdésköréig. Az MI-innovációk diffúziója megmutatja, hogy a korai követők technooptimista lelkesedése az innováció terjedésének korai szakaszában képes ellensúlyozni a félelmeket és más negatív érzelmeket, mindeközben azonban a médiareprezentációk egyszerűsítő és sűrítő jellege ellene dolgozik ennek a hatásnak. A coheni morálispánik-feltételek elemzéséből kiderül, hogy ezek csak részben érvényesülnek a vizsgált témakörben. A közvélemény széles körének érintettsége, az ellenséges hangulat jelenléte a véleményáramlatok között, valamint a fenyegetettség helyenkénti eltúlzása a közbeszédben igazolható. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy a társadalom többsége egyetértene az ellenséges véleményekkel, valamint a pánik a téma egészével szemben nem dinamikus és konkrét eseményhez köthető, ehelyett inkább a nagy MI-témakörön belül találhatóak nagyobb félelmeket és hevesebb vitákat kiváltó fejlesztések, amelyek körül újra meg újra fellángol az MI morális kérdéseit tárgyaló diskurzus.