A kommunikáció jelentőssége az örökbefogadási folyamatban és örökbefogadó családokban

Abstract

A családok szerepe mindig is fontos volt a társadalmakban, kortól és kultúrától függetlenül. A legfontosabb kötelék, amelyek az embert a létezéséhez kötik, a családé. A család fogalma a 20. század vége óta azonban megváltozott. Számos tényező járult hozzé ennek az elméletnek a fejlődéséhez. Az utóbbi években a kutatók egyre inkább a tranzakciós definíciókat használják a család fogalmának meghatározására. Így a családot olyan személyek intim csoportjaként lehet meghatározni, akiknél kialakult az összetartozás és a kollektív identitás érzése, valamint, akiknek közös a történelmük. Korábban a család strukturális megközelítését használták, amely szerint a családi közösséget az egyének biológiai kötelékek alapján alakították ki (Boreczky, 2015; Engler, 2020). Mindazonáltal a felülvizsgált definíció lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a család határainak kiterjesztése eredményeként újszerű családtípusokat és- formákat dolgozzanak ki (Noller & Fitzpatrick, 1993; Somlai, 2013). Gurman & Kriskern (1981) szerint a család egy egyedülálló kommunikációs rendszer. A családtagok különböző viselkedési kultúrával rendelkező egységet alkotnak, amelyet egyedi kontextusukhoz kell igazítani és megérteni (Koerner & Fitzpatrick, 2006). Ami azonban még ennél is érdekesebb, az a kommunikáció szerepe az örökbefogadó családokban. A hipotézisem ezzel kapcsolatban fogalmazódott meg, miszerint: H1: Az örökbefogadó családokban vannak családon belüli kommunikációs problémák, azonban ezeket a szülők nem ismerik fel, ennek okán kezelni sem képesek azokat. Kutatási kérdéseim a magyarországi örökbefogadó családok kommunikációjához kapcsolódnak. Többek között kíváncsi vagyok arra, milyen kommunikációs mintát követnek ezek a családok, milyen problémák adódhatnak, milyen egyedi kommunikációs kihívásokkal kell szembenézniük, illetve hogyan látják a családon belüli kommunikációjuk nyíltságát? Hipotézisem alapján az örökbefogadó családokban megfigyelhetőek a kommunikációs problémák, azonban ezeket a szülők nem ismerik fel, amelynek okán kezelni sem képesek azokat.