„Szemléletváltás történik” – a közösségi kertek szerepe a fenntartható élelmiszerfogyasztásban

Abstract

A városi életmód térnyerésével és az egyre növekvő urbanizációval társadalmunk nagy része folyamatosan távolodik a hagyományos élelmiszertermeléstől. Ez különösen igaz a fejlett országokra, ahol az ennek köszönhetően kialakult fenntarthatatlan élelmiszerfogyasztási szokások hatalmas környezeti terhelést jelentenek. A közösségi kertek lehetőséget biztosítanak a városi lakosság számára az élelmiszertermelésben való részvételre. A részvétel által passzív fogyasztókból ismét aktív részesei lehetnek az élelmiszerrendszereknek, ami a fogyasztói magatartást és szokásokat befolyásolja. A tanulmány a közösségi kertben való részvétel magatartásformáló és edukációs hatását vizsgálja a fenntartható élelmiszerfogyasztási szokások kialakításában. A kérdőíves felmérés a közösségi kertekbe belépők motivációit valamint szokásainak megváltozását vizsgálta. A kérdőíves felmérésre 105 érvényes válasz érkezett, amelyeket exploratív faktoranalízissel és egyszerű statisztikai módszerekkel dolgoztunk fel.Az élelmiszerfogyasztási szokások változásában fennálló belső kapcsolatok azonosítására használt faktoranalízis alapján négy magatartástípus változás azonosítható: tudatosabb élelmiszerfogyasztás, helyi termékek preferálása, egészségesebb étkezés és élelmiszerhulladékok újrahasznosítása. A részvételnek köszönhetően a tagok új ismereteket szereznek a zöldségek és gyümölcsök szezonalitásáról, jobban megbecsülik a befektetett energiát és a gazdálkodók munkáját. A kerttagság tehát közelebb hozza a városi lakosságot az élelmiszertermeléshez és a természethez, aminek következtében a résztvevők fenntartható fogyasztási szokásokat vesznek fel. A közösségi kertek így fontos szerepet töltenek be a városi térben. Kikapcsolódásra alkalmas helyszínt biztosítanak a lakosságnak, ahol társaságban, egymástól tanulva a természetben tölthetik szabadidejüket.Az élelmiszertermelésben való részvétel szemléletformáló hatásának köszönhetően a tagok gondolkodásmódja nem csak elméleti szinten változik meg, hanem a gyakorlatban a fogyasztási szokásaik is fenntarthatóbb irányba változnak.