A minimálbér költségvetési hatásai = The budgetary effects of the minimum wage

Abstract

A minimálbér-emelés a munkapiacon közvetlenül hat a keresletre és a kínálatra. Közvetett hatásai azonban túlmutatnak a munkapiacon, ezért azokat egy makromodell keretei között elemezzük. A makromodellben háromféle munkafajta és tíz ágazat van; az egyes ágazatok az árképzésükben és az adó- és járulékelkerülésük szerkezetében különböznek. A minimálbér-emelés munkapiaci feszültséget generál: csökkenti a foglalkoztatást a szakképzetlenek körében. Mivel az árszint az átlagbérnél gyorsabban nő, és az aggregált foglalkoztatás is csökken, így csökken a reálfogyasztás. A vállalatok profitja és beruházása csökken, ugyanakkor a vállalati profit csökkenése már csekély mértékű adóelkerülés-növeléssel is kiegyensúlyozható. A minimálbér-emelés hatására nőnek ugyan az adóbevételek, viszont a kiadások nagyobb mértékben nőnek, így általában romlik az egyenleg. Aki tehát a minimálbér emelését követeli, annak a felelős döntés során számolnia kell ezekkel a következményekkel. _____ Raising the minimum wage on the labour market has direct effects on supply and demand. But its indirect effects extend beyond the labour market. They are analysed here with a macro model that distinguishes three types of work and ten industries, whose firms differ in their price structures and the degrees to which tax and social-insurance payments are avoided. Raising the minimum wage generates tension on the labour market and reduces employment of the unskilled. Since the price level rises faster than average pay and aggregate employment falls, so does real consumption. The firms’ profits and investment decline, but the former can be offset even by a small increase in tax avoidance. Although the rise in the minimum wage boosts tax revenues, budgetary expenditures rise more and the balance deteriorates. Advocates of a higher minimum wage need to consider these consequences if they are to reach a responsible decision.