A digitalizáció hatása a cégek humánerőforrás bázisára és versenyképességére

Abstract

Napjaink egyik fő kérdése, ami foglalkoztatja az embereket, az a negyedik ipari forradalom és hatásai. Ez teljesen felforgatja a vállalatok világát, a HR-t és a gép-ember együttműködését. A legújabb ipari forradalom - Ipar 4.0 - fő eszméje az üzemi folyamatok teljes digitalizációja. Az új ipari forradalom megjelenését a globalizáció hívta életre. A vevői preferenciák és a fogyasztói magatartás megváltoztak. Nagyobb fokú automatizálást, digitalizációt jelent, ami azt eredményezi, hogy sok esetben az emberi munkát kiszorítja a robot a termelésből. Ez felveti azt a kérdést, hogy melyik erőforrás a fontosabb, és milyen módon aknázható ki hatékonyabban. Ezt minden vállalatnak meg kell fontolnia a versenyképességük fenntartása érdekében. Egyelőre nincs egy konzisztens szcenárió arra vonatkozóan, hogy milyen cselekvési tervet kellene végrehajtania egy-egy cégnek az eredményesség érdekében. A produktív termeléshez elengedhetetlen a gépi és emberi munka hatékony együttműködése. Vállalati szinten az Ipar 4.0 sikeres bevezetéséhez és hatásainak maximalizálásához nélkülözhetetlen a vállalati digitális stratégia megalkotása. Önmagában az ipar 4.0 több kérdést vet fel számunkra: [1] Hogyan változik meg a munkaerőpiac? [2] Hol mutatkozik meg a digitalizáció hozzáadott értéke? [3] Hogyan lehet egy vállalat hosszútávon versenyképes? Ezekre a kérdésekre egyre több kutató keresi a választ, többek között egy 2013-as kutatás a pozíciók átalakulásáról számol be az Amerikai Egyesült Államokban. Magasabb a kockázat az alacsonyan képesített munkaerőnek, valamint az alacsonyan fizető munkák tekintetében, mint a magasan képzettek körében.