„Az olaszok nevében.” Silvio Berlusconi és Giuseppe Grillo politikai karrierjének kezdete

Abstract

Tanulmányomban azt vizsgálom, hogyan tett szert politikai súlyra a populizmus Olaszországban. Amellett érvelek, részben a racionalista politikatudománnyal vitatkozva, hogy a populizmus logikája megismerhető, és ez a logika végső soron annak a komp-lex jelenségnek az artikulációja, amelyben a politikai rendszer megszűnik a társadalmi rendszer leképeződése lenni. Érvelésemhez a négyszeres olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi, illetve az olasz politika porondján a kétezres évek második felében feltűnő politikus, Giuseppe Grillo politikai pályafutásának kezdetét vizsgálom meg. Először bemutatom azt a politikai és társadalmi hátteret, amellyel összefüggésben a két karrier érthetővé válik. Utána röviden összevetem a főáramú és a baloldali politikatudomány szakirodalmát a populizmus kapcsán, a következő szempontok mentén: hogyan értelmezik a fogalmat; mi a populista vezér modus operandija; pontosan milyen környezet hívja életre a populizmust; hogyan értelmezhető a populizmus és a demokrácia kapcsolata. Végül a baloldali irodalom elméleti eszközeinek a segítségével elemzem azt a környezetet, amelyben a két politikus karrierje elindult, azt a típusú politikát, amelyet képviseltek, és azt a demokráciafelfogást, amelynek a nevében beszéltek. Érvelésemet azzal zárom, hogy ha komolyan vesszük a populista logika által artikulált társadalmi válságot, akkor az elcsúszott politikai rendszert kell a társadalmihoz igazítanunk, és nem fordítva.