Brazil-kínai kapcsolatok az ezredfordulón túl

Abstract

Brazília és Kína a 21. századi nemzetközi rendszer kiemelkedõ szereplõi, az ún. feltörekvõ hatalmak között is központi jelentõséggel bírnak; Brazília legfontosabb latin-amerikai feltörekvõ piacként, a dél-amerikai régió potenciális vezetõjeként, Kína pedig kiemelkedõ gazdasági eredményeivel, növekvõ politikai súlyával vált az épülõben lévõ multipoláris világrend mind többet hivatkozott új pólusává. Brazília a világon az ötödik legnagyobb területû és népességû állam, míg a Kínai Népköztársaság (KNK) lakosságát tekintve világelsõ, területét tekintve pedig negyedik legnagyobb a világon. Jelenleg Kína a világ második legnagyobb gazdasága (vásárlóerõ-paritáson elsõ), Brazília pedig a hetedik (vásárlóerõ-paritáson nyolcadik). Jelen tanulmány Brazília és Kína politikai és gazdasági kapcsolatait vizsgálja az elmúlt 15 évben, az ezredforduló ugyanis – ahogyan a továbbiakban látni fogjuk – minõségi változást hozó, fontos mérföldkõ volt a kétoldalú kapcsolatok fejlõdésében. A tanulmány Brazília szemszögébõl vizsgálja a kínai reláció sajátosságait és jelentõségét, arra keresve a választ, hogy milyen lehetõségeket és kihívásokat rejt Brazília számára a Kínához való közeledés. A téma jelentõségét, aktualitását mindenekelõtt az adja, hogy a brazil–kínai kapcsolat a Dél–Dél együttmûködés mind fontosabb tengelyét adja. Az aktivizálódó politikai és gazdasági együttmûködés egyfelõl modellként szolgálhat a fejlõdõ világ más államai számára, új, hasonló stratégiai kooperációt hozhat további szereplõk között, másfelõl pedig ezen két állam politikai és gazdasági felemelkedése fontos hatással lesz a következõ évtizedek globális hatalmi viszonyaira. A tanulmány elsõ fejezete Brazília hidegháború utáni külkapcsolati lehetõségeire, célkitûzéseire fókuszál, keretet adva a második fejezetben tárgyalt brazil–kínai kapcsolatoknak.