Szvatopluk az imakönyvben. A vallási versengés hatása a népnyelvek nacionalizálódására

Abstract

A nacionalizmusok kutatásának meglehetősen fontos mérföldköve az 1980-as évtized, amikor számos olyan, a nacionalizmust konceptualizálni igyekvő átfogó mű jelent meg, melyek máig meghatározzák az erről folytatott akadémiai és részben közéleti diskurzust. E nacionalizmus-koncepciók között sok hasonlóság figyelhető meg, többek között az, hogy a nemzeti identitások kialakulásánál hangsúlyozzák annak modern és funkcionalista jellegét, a kapitalizmusnak és általában egyfajta szekuláris-racionális gazdasági érdeknek a jelentőségét, amelyek a középkori partikularizmusok felszámolásában és az egységes, homogenizált piacok létrejöttében voltak érdekeltek. Ez a megközelítés a nacionalizmusnak és a nemzeti identitásnak természetszerűleg modern jelleget tulajdonít, hiszen annak előfeltétele a polgári és az ipari forradalom; illetve ebben a megközelítésben benne foglaltatik az is, hogy az új identitásokat alapvetően fentről egy ebben érdekelt kulturális-politikai elit alakította ki. Mindezek miatt a modernista megközelítést szokás funkcionalistának, instrumentalistának, illetve konstruktivistának is nevezni.