Per helyett pénzfeldobás : kis jogi kvantummechanika

Abstract

A (polgári anyagi) jog (egyik) posztulátuma, hogy a társadalmi valóság (és csak egy bizonyos valóság) létezik, a polgári perjog posztulátuma pedig, hogy e valóság a perben – valamilyen módon – prezentálható és szükség szerint bizonyítandó. A jog történetében ugyan visszatérően bukkannak fel rendkívül bonyolult, nehezen eldönthető ügyek, és a releváns tények bizonyításának gyakorlati lehetetlensége is időről időre jelentkezik, de magának a tényállásnak (a valóságnak) az önazonossága sosem képezte vita tárgyát. A jogviszonyok makroszkopikus (társadalmi) jelenségek, így a jognak az eredetileg a szubatomi világ jelenségeit leíró kvantummechanikával elvileg nem kell foglakoznia. A jog működése nem is veszi figyelembe a kvantummechanika azon tételét, mely szerint egymást kizáró valóságok egyszerre is fennállhatnak; pedig olykor szükség lenne erre, mert a jogi szabályozás tárgyát képező makroszkopikus világ sem feltétlenül önazonos ugyanezen jogi szabályozás szempontjai szerint. A tényállás jogi önazonosságának hiánya ugyanakkor megoldhatatlan feladat elé állítja az anyagi jogot, és megfosztja értelmétől a perjogot.